Évek óta tart jogi harc végére kerülhet pont, miután a Tibi atya nevű blogoldal szerkesztője erős kritikát fogalmazott meg egy volt celebházaspár gyermeknevelési elvei ellen. Megjelent a Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság határozata, amely elutasította a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt.
Az anonimizált döntés nem nevezi meg a szereplőket, ám az idézetek alapján könnyen beazonosítható, hogy a testület szerint nem sérült az Alaptörvény, amikor a Tibi atya blog szerzőjét bűnösnek találták becsületsértés vétségében. Kulcsár Edinát és volt férjét, Szabó Andrást (Csuti) obszcén, trágár szavakkal minősítette, mire feljelentették, majd magánvádlóként léptek fel ellene.
Az elsőfokú bíróság a kétrendbeli becsületsértés mellett megállapította, hogy a magánvádlók nem minősülnek közszereplőnek, a sérelmezett cikkben a kifejezések indokolatlanul sértőek voltak. Tibi atya fellebbezett, de a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság minősítését és a szankciót – az ügy érdemét tekintve – helybenhagyta. A blog szerzője szerint sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, mert egy közérdekű ügyben fogalmazott meg véleményt, a magánvádlók pedig igenis úgynevezett egyedi közszereplők.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogilag helytálló döntésre jutott, az nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, összhangban állt az Alaptörvénnyel, a választott trágár, obszcén kifejezési mód sértette a magánvádlók emberi méltóságát, becsületét és jóhírnevét. Az ügyben eljáró bíróságok felismerték az alapjogi összefüggéseket – az emberi méltóság és a véleménynyilvánítás szabadságának szembenállását – és mérlegelték is azokat, az ítéletek indokolásában, mérlegelésben a hangsúlyt a védett jogi tárgyra, azaz az emberi méltóság (becsület) védelmére helyezték.
Érdekes, hogy a határozathoz többen párhuzamos indokolást, Schanda Balázs alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött. Az Alkotmánybíróság ráadásul annak dacára a határozat közzétetélet rendelte el a Magyar Közlönyben, hogy Juhász Imre elnök külön jelezte, nem tudja elfogadni az indoklás azon részét, amely a tényállásban szereplő, becsületsértő kifejezést a határozati indokolás hangsúlyos részévé tette, mert így abban is megjelent pl. a „senkiházi médiaféreg”, és az alantas vágy kielégítés tárgya jelentésű obszcén kifejezés átfogalmazása, illetve a „csecsemőkorú gyermekek módszeres kifosztása és médiaprostituálása”.
Schanda Balázs alkotmánybíró Tibi atyának adott volna igazat, mert a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan védett tárgya a kommunikáció, megjelenési formájától függetlenül.
Az Alkotmánybíróságnak nem a közbeszéd stílusa feletti őrködés a feladata,
hanem az, hogy a szólásszabadság és az emberi méltóság védelmét összhangba hozza. A véleménynyilvánítási szabadság védett körét nem a forma (kifejezés), hanem a tartalom (emberi méltóság sérelme) haladhatja meg.
A bíróságnak az ügy alkotmányossági szempontú megítéléséhez három kérdésre kellett volna választ adnia:
közszereplő-e az alapügy sértettje;
társadalmi vitához járultak-e hozzá az indítványozó kifejezései;
az indítványozó szavai „belefértek-e” a társadalmi vitába.
Az első két kérdésre az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából igenlő válasz következik. Az Alkotmánybíróság korábban a a médiacelebek egymás közti megnyilvánulásai esetében a véleménynyilvánítás szabadságának kiterjesztett védelme mellett foglalt állást. Schanda Balázs szerint Tibi atya bírálatának trágár kifejezésektől megtisztított üzenete egyértelműen az, hogy nem értett egyet azzal, hogy a pár a gyerekeiket lájkvadászat céljából mutogatja. E kérdésben több álláspont is védhető, de mindenképp társadalmi kérdés. Ha pedig az, akkor a fokozott védelem indokolt. Az alkotmánybírós szerint a mostani határozat a véleménynyilvánítási szabadság védelmi szintjét csökkenti.
The post Döntött az Alkotmánybíróság Tibi atya panaszáról first appeared on 24.hu.
