Egy friss tanulmányban a szakértők szudáni múmiákat elemezve arra jutnak, hogy 1400 évvel ezelőtt a régióban már a 18 hónaposok arcát is tetoválták – írja a Live Science. Érdekes módon ez a gyakorlat egybeesett a kereszténység bevezetésével a Núbia néven ismert térségben.

„Ha a tetoválások a viselőjük keresztény hitét szimbolizálták, akkor a szülők számára fontos lehetett, hogy állandó módon jelöljék meg gyermekeiket keresztényként” – nyilatkozta, Anne Austin, a Missouri–St. Louis Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutatók 1048 mumifikált emberi maradványt vizsgáltak meg, ezek három régészeti lelőhelyről származtak. Végül 27 különböző korú és nemű ember tetoválásait dokumentálták.

A tetoválás ősi múltra tekint vissza, a legkorábbi ismert minták Ötzi, a jégember testén láthatók: az 5300 éves, jégben konzerválódott holttesten összesen 61 tetoválás maradt fenn. Emellett többek között 5000 éves egyiptomi, 2300 éves szibériai és 1200 éves perui múmiákon is észleltek mintákat, mindezek azonban felnőttekhez kötődnek, a gyermeki tetoválások sokkal ritkábbak.

A kutatók most az észak-szudáni Kulubnarti temetőit vizsgálták, ezek 650 és 1000 között voltak használatban. A csapat a bőrön áthaladó, szabad szemmel alig látható mintákat feltáró infravörös megvilágítású mikroszkóppal elemezték a leleteket.

A szakértők végül szokatlan megfigyelésre jutottak: két embernek a hátán voltak tetoválásai, a többieknél viszont a minta a homlokon, a halántékon, az arcon vagy a szemöldökön voltak. Az arctetoválás önmagában meglehetősen ritka a lelőhelyeken, az viszont egészen megdöbbentő, hogy gyermekeken is kimutatták őket.

Ilyenek voltak az ősi tetoválások

A tetovált kulubnarti emberek többsége 11 év alatti gyermek volt, a legfiatalabb 18 hónapos lehetett. Egy hároméves lánynál az egyik mintát egy korábbi fölött mutatták ki, ami azt sugallja, hogy a kisgyermekeket többször is tetoválták.

A minták pontokból és vonalakból álltak, a leggyakoribb motívum négy pont volt, amelyeket rombusz alakban vittek fel a homlokra. Ez a keresztet jelképezhette.

Austinék szerint elképzelhető, hogy a gyermekeket védelmi, orvosi okból tetoválták, a magas tetoválási arány pedig szokatlanul gyakori egészségi problémára utalhat. A homlokon elhelyezett mintáktól talán azt várták, hogy azok védelmet nyújtanak a fejfájással vagy lázzal szemben – mindkét tünet gyakori a malária esetében, amely régi múltra tekint vissza a Nílus völgyében.

A csapat azt is megállapította, hogy a núbiaiak valószínűleg késeket, nem pedig tűket használtak a tetoválások elkészítéséhez.

The post Ebben a kultúrában még a babák is tetoválást kaptak first appeared on National Geographic.