Az autók évről-évre nagyobbak, a városok viszont nem lettek tágasabbak. Most értünk el oda, hogy a gépjárműveink kinőtték a nagyvárosok utcáit.
Mi történt? A BBC hosszú cikkben foglalta össze, milyen lépéseket tettek eddig a világ nagyvárosai a túlméretes személyautók kiszorítására. A probléma gyökere, hogy Európában folyamatosan nő az autók mérete és tömege, a jelenségnek külön nevet is adtak már: ez a „carspreading. A trend motorjai elsősorban az SUV-k, amelyek az elmúlt évtizedben a piac uralkodó szereplőivé váltak: míg 2011-ben az európai eladások alig több mint 13 százalékát tették ki, 2025-re már közel 60 százalékra emelkedett a részesedésük. A vásárlók a magasabb üléspozíciót, a jobb kilátást, a tágas belsőt és a biztonságérzetet értékelik bennük, különösen a családosok és az idősebbek.
Első lépések a nagy autók ellen. A növekvő méret azonban egyre több városban vált ki ellenlépéseket. Párizs 2024 őszén – lakossági szavazás után – jelentősen megemelte az utcai parkolás díját a különösen nehéz autók számára, azzal érvelve, hogy a nagyobb járművek jobban szennyeznek és több közteret foglalnak el. A városvezetés szerint az intézkedés hatására néhány hónap alatt kétharmadával csökkent a nagyon nehéz autók száma az utcákon. A példa ragadós: Cardiff már döntött a 2,4 tonnánál nehezebb autók parkolási díjának emeléséről, és más brit önkormányzatok is hasonló lépéseket fontolgatnak.
Mi a baj a háromtonnás városi terepjárókkal? A vita egyik központi eleme a közlekedésbiztonság. Miközben a nagyobb és nehezebb autók utasaikat gyakran jobban védik, kutatások szerint a gyalogosokra, a kerékpárosokra és az összes többi autóra sokkal veszélyesebbek. Egy belga tanulmány arra jutott, hogy már egy 10 centiméteres motorháztető-magasság-növekedés is jelentősen emeli a halálos balesetek kockázatát a sérülékeny közlekedők körében. Emellett a nagy autók vakfoltjai és tömege is problémát jelent a szűk városi utcákon.
Környezeti szempontból sem egyértelmű a kép. Bár az SUV-k között egyre több az elektromos és hibrid modell, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a nehezebb járművek elterjedése nagyrészt lenullázta az elmúlt évtizedek hatékonyságjavulását. Ráadásul az elektromos autók akkumulátorai miatt ezek a modellek gyakran még nehezebbek, ami más gondokat – például nagyobb útkopást – is felerősít.
Akik jól járnak ezzel. Az autógyártók ugyanakkor üzletileg érdekeltek a nagyobb modellekben: az SUV-k és crossoverek magasabb árréssel értékesíthetők, gyakran úgy, hogy műszakilag sok elemük megegyezik kisebb autók alapjaival. Franciaországban ezért már súlyalapú regisztrációs adót vetnek ki a nehéz autókra, és környezetvédők szerint hasonló megoldásra lenne szükség az Egyesült Királyságban is.
Örökké így lesz? Bár az SUV-k jelenleg uralják a piacot, szakértők szerint a trend nem feltétlenül örök. Az olcsóbb, kisebb elektromos városi autók megjelenése új egyensúlyt hozhat, különösen a zsúfolt városokban. A kérdés már nem az, hogy túl nagyok-e az autók – hanem az, meddig hajlandók a városok és a társadalom eltűrni ezt a méretnövekedést.
The post Eddig bírták a nagyvárosok a túl nagyra nőtt autókat appeared first on Forbes.hu.
