Esténként felettünk jár a Nemzetközi Űrállomás

A hónap elején még a hajnali órákban vonult át hazánk egén az ISS, május második felében az esti órákra állnak át útjai. Azt, hogy egy adott napon, adott helyszínről mikor és mely égrészen láthatjuk, a legkönnyebben például a Spot the Station weboldalon vagy a Heavens Above weboldalon (itt ingyenes regisztráció után) kereshetjük meg, de léteznek mobil applikációk is e célra.

Esténként 2-3 átvonulást nézhetünk meg, ezek igen fényesek lesznek, ami azért is különösen jó most, mert nincs hasonlóan fényes bolygó sem az égen, így eltéveszteni sem lehet az eget néhány perc alatt átszelő űrállomást.

Az ISS-t érdemes minél nagyobb látószögű objektívvel fotózni, amint a májusi táj felett átrepül. Mivel az időszak holdfényes is lesz, ezért jól kombinálhatjuk a tájjal, amelyet a Hold derít, akár hosszabb csillagíves képbe is komponálhatjuk az átvonulást. Egy-egy átvonulás több percig tart, ezért még halszemobjektívvel fotózva is elfordulnak a csillagok, így érdemes a hosszabb (legalább egy órás) csillagíves verziót választani, amely már elég látványos hosszúságú ívekkel jár.

Hold-Regulus együttállás 15-én este

Az 53 százalékos megvilágítású Hold alatt 2,5 fokkal, kissé balra láthatjuk az Oroszlán legfényesebb csillagát, a kékes színű Regulust. A páros távolsága hajnal előtt már csak 2 fok lesz, 2 óra után nyugszanak le, így egész éjjel megfigyelhetők.

Hold-Spica együttállás 20-án

Egész éjszaka megfigyelhető marad az együttállás, és szintén egy kékesfehér csillag adja a Hold párját. Azonban égi kísérőnk már 92 százalékos megvilágítású lesz, a Spica, a Szűz legfényesebb csillaga tőle jobbra látható. Az esti órákban 4,5 fokra járnak egymástól, ám hajnalra a távolságuk nőni fog, 3 után nyugszanak, akkorra majdnem 7 fokra járnak már egymástól.

Telihold 23-án

Látvány szempontjából igen kedvező lesz a májusi telihold, a holdkeltére ugyanis napnyugta után mintegy 25 perccel kerül sor, vagyis már nem lesz teljesen világos, ilyenkor kontrasztosabb a horizonton felbukkanó égitest látványa. A holdkelte ideje keleti határainknál 20:40, Budapesten 20:52, nyugaton 21:01 lesz. Mivel a telihold ilyenkor igen alacsony égi utat jár be, amennyiben éjszakai tájat szeretnénk fotózni, számítsunk rá, hogy hosszú árnyékokat látunk majd.

Telihold-Antares együttállás 23/24-én éjjel

A Skorpió legfényesebb csillaga egy vörös óriáscsillag, az Antares, amelyet az éjszaka második felében közelít majd meg igazán a telihold. Míg az esti holdkeltekor még több mint 3 fokra járnak egymástól, a hajnali holdnyugta idején már csupán fél fok, vagyis egy teliholdnyi lesz köztük a távolság.

Az éjszaka eseményei közé tartozik, ám ezt nem fogjuk sem látni, sem fotózni, a Hold elfedi az M4 jelű gömbhalmazt hajnal 3 felé. A halmaz halvány csillagainak fényét sajnos a telihold elnyomja, így pusztán érdekességként érdemes gondolni rá. Arra jó lehet az esemény, hogy felkeltse az érdeklődésünket, és egy holdmentes időszakban megnézzük vagy lefotózzuk a halmazt – ehhez távcsőre is szükség lesz.

Szaturnusz-Hold együttállás 31-én hajnalban

Hajnali 2 után kel fel a 46 százalékos megvilágítású Hold és mellette, 4,5 fokra balra a Szaturnusz. A gyűrűs bolygó ugyan nem túl fényes, de mivel a környező égrészen csak még ennél is halványabb objektumok vannak, nem lehet eltéveszteni. Mivel már nagyon korán világosodik, ezért vagy fel kell kelni 2-kor, vagy le sem szabad feküdni addig, kinek mi a kényelmesebb. Nagyjából 3-3:30-ig lehet látni a Szaturnuszt, utána belevész a pirkadatba.

The post Égi jelenségek 2024. május második felében first appeared on National Geographic.