Telihold 15-én

A holdkeltét ezen a napon nem nagyon tudjuk megfigyelni, mivel több mint fél órával napnyugta előtt lesz, így inkább a 16-i alkonyon érdemesebb rászánni az időt – ekkor csak 3 perccel előzi meg a felkelő Hold a lenyugvó Napot. Az adatok tehát 16-án alkonyatra vonatkoznak. A keleti határainknál a holdkelte ideje 15:50, Budapesten 16:03, nyugaton 16:14 lesz. A teliholdas éjszakán a Hold magasra emelkedik majd.

A teliholdtól mintegy 5 fokra lesz a Fiastyúk, de az erős holdfényben nem sok fog látszani a halmaz csillagaiból, így leginkább csak dokumentumértéke lehet, ha lefotózzuk a laza együttállást. Akkor lehet izgalmasabb a látvány, ha vékony felhőzetnek köszönhetően színes holdkoszorú jelensége is kialakul.

Ez a jelenség a téli félévben kissé gyakoribb, az erre az időszakra jellemző felhőzet miatt, sőt, egyes esetekben a köd is létrehozhatja. Ha ilyesmit látunk a fotónkon, mindig ellenőrizzük, hogy szabad szemmel is látható-e, mivel ha a fényképezőgép lencséjére lecsapódik a pára, az is kissé hasonló látványt eredményezhet – ám csak a fotón.

Nézzük meg az alkonyi Merkúrt!

A legbelső bolygót a hónap közepén napnyugta után, a délnyugati horizonton keressük, ezért olyan észlelőhelyszínt érdemes választani a megfigyeléséhez, ahonnan akadálytalanul láthatunk a látóhatárra, és persze nem árt, ha teljesen derült is az ég. A Merkúr nagyon alacsonyan jár, de tiszta időben a fényességének köszönhetően ennek ellenére is megláthatjuk, napnyugta után fél órával 3 fokos magasságban. Nagyjából november 20-ig van reális esély a megpillantására.

Ha már alkonyi ég, akkor a Vénuszt se hagyjuk ki!

A Vénusz az alkonyi ég rendkívül fényes pontja, amit nem lehet nem észrevenni. Ez az az időszak, amikor a csillagos éghez konyító embereket sorra kérdezik a kevésbé hozzáértő ismerősei, hogy mi az a nagyon fényes csillag alkonyatkor az ég alján.

A helyzetet fokozza az is, hogy a munkából hazafelé tartók 17 óra felé könnyen észre is veszik az égitestet, ami egyébként egyre tovább marad látható a hónap második felében. Bolygószomszédunk még hosszú ideig az alkonyi-kora esti ég éke marad, március elejéig még sötét égen láthatjuk.

17-én a Leonidák meteorraj maximuma

Ezúttal senkit sem biztatok arra, hogy vegyen vastag zoknit, meleg kabátot és települjön ki a novemberi éjszakába.

Ennek két oka van: egyrészt teliholdra esik a maximum, így eleve csak egy kis töredékét láthatnánk a meteoroknak, másrészt pedig évről évre egyre kevesebb hullócsillagot ad ez a legendás raj.

Ha valaki mégis leonida-lesre adná a fejét, annak a 17-ébn hajnal előtti órákat érdemes kinn töltenie, ekkor a holdfényt is beleszámítva óránként 5-6 leonida meteort láthat, ha egy pillanatra se csukja be a szemét, és épp jó irányba néz. A Leonidák meteorjai igen gyorsak, emiatt fotón nem túl látványosak, kivéve persze az esetleges tűzgömböket. Kitartó meteorrajongóknak csak azt tudom javasolni, 2099-ig várjanak, akkor érkezik a Leonidák következő emlékezetes kitörése.

Még mindig fotózható a már elhalványult üstökös

A Tejút sávjába ért a C/2023 A3 (Tsuchinsan-ATLAS) üstökös, és a holdmentes estéken érdemes lesz még fotózni. Ehhez feltétlenül szükség van a Föld forgását ellensúlyozó mechanikára, enélkül már nem tudunk elég hosszú záridővel fotózni ahhoz, hogy az üstökös rendesen látszódjon a felvételeinken. A csillagokkal sűrűn pettyezett égrészen még nagyon szép felvételeket lehet készíteni az üstökösről, a holdmentes esti időszak 19-ével kezdődik.

Hold, Mars és Jászol-halmaz együttállás 20-án

A Hold 70 százalékos megvilágításban jár ezen az estén, tőle jobbra a vöröslő Mars este 1,5, később kissé nagyobb távolságra jár majd. A nyílt halmaz csillagait a páros alatt 2,5 fokra kereshetjük. A Hold erős fénye miatt szabad szemmel nem nagyon vehetjük észre a halmazt, ám fotón megjeleníthető.

A Mars egyébként a hónap legvégéig még kissé közeledni fog a Jászol-halmazhoz, így a bolygó és a halmaz párosát a későbbi napokon is érdemes lehet fotózni, este 22 óra után már láthatóak a keleti égen, de hajnal előtt szinte a zeniten járnak, így igazán szép képet ekkor lehet készíteni róluk. Akár sorozatot is érdemes, amelyet azután kompozittá összefüzve megmutathatjuk, mennyit is mozdult el a Mars alig néhány nap alatt.

Hold – Regulus együttállás 22/23-án éjjel

22-én késő este, 23 óra felé kel fel a páros, ekkor egymástól jó másfél fokra. Az éjszaka előrehaladtával távolságuk nő, hajnalra több mint 3 fokos lesz. A kékes fényű Regulus az 50 százalékos Holdtól jobbra látszik majd.

Holdsarló – Spica együttállás 27-én

A hajnali égen keressük az ekkor még 14 százalékos megvilágítású sarlót. A Hold 3 felé, a Spica jó fél órával később kel, de érdemes megvárni, míg kissé magasabbra emelkednek az égen. 5:30 körül már csak 3 fokra lesznek egymástól, a kékesfehér csillagot a sarló alatt, kissé balra láthatjuk.

Hajnali holdsarló 29-én és 30-án

Keressünk olyan észlelőhelyet, ahonnan zavartalan a rálátásunk a délkeleti horizontra. A holdsarló 29-én még 4 százalékos megvilágításban kel, 30-án már csupán 1,1 százalékosban, ám tiszta horizont és jó rálátás esetén még így is megfigyelhető lesz.

29-én a holdkelte ideje a csillagászati szürkület kezdetére esik, vagyis nagyon szép fényviszonyoknál láthatjuk, az épp csak világosodni kezdő horizonton. A keleti határainknál 05:09, Budapesten 05:21, nyugaton 05:30 a holdkelte ideje.

30-án már a polgári szürkület kezdete előtti percekre szorult a holdkelte, alig 40 perccel a napkelte előtt bukkan fel, így kizárólag kristálytiszta horizonton lehet esély a megpillantására. A holdkelte ideje keleten 06:20, Budapesten 06:31, nyugaton 06:41 lesz. Mindkét hajnalon, ha fényszennymentes keleti egünk van, megcsodálhatjuk még az őszi állatövi fény „utolsó rúgásait”, mielőtt eltűnne egünkről.

The post Égi jelenségek 2024. november második felében first appeared on National Geographic.