Budapest mai képének formálásából mindig is kivették a részüket a bevándorlók, németek, törökök, osztrákok, svábok, zsidók és még számtalan náció megfordult itt az évszázadok során, és hozzátették a magukét a városhoz. A kilencvenes évek elején Magyarországot is elérte a kínai bevándorlás, mely egészen a 2010-es évekig a legjelentősebb migrációs jelenség volt Európában. Azóta Budapesten jelentős és stabil kínai közösség alakult ki, melynek mostanra a X. kerületi Mázsa tér lett a központja.

Kőbánya-Alsó a Nyugatitól 15 perc vonattal, a vasúti töltés egyik oldalán látszik a szebb napokat is látott Kőbánya városközpont, majd mögötte kezdődik a ligetvárosi rész, ahol érdekes szecessziós épületek között lehet sétálni, a kedvencem az Állomás utca 4. alatt található Fried Jeromiás-villa, mely szerintem Budapest legszebb szecessziós háza. Mégsem ebbe az irányba indulok el az állomásról, hanem a Kőrösi Csoma Sándor túloldala felé veszem az irányt, a 2024-ben megnyitott hatalmas Dunaking pláza felé.

A kínai negyed peremén bújik meg egy kis utcában ez tündéri kapu

A környék sokszínű, és mindig is az volt. A XIX-XX. század során számtalan lengyel és sváb érkezett ide, köztük a nagyszüleim, de kétszáz évvel korábban például bajor bevándorlók hozták el a szőlőtermesztést és borkultúrát, bőven azelőtt, hogy Dréher Antal sörgyárat alapított volna a kerületben. A bajor szőlőművesekre emlékeztet a Kőbánya címerében is látható Csősztorony, ami most bisztró, de egy időben például giroszozóként működött, illetve a Kada és a Sörgyár utca sarkán álló szőlőfürtös feszület, amelyet bajor Krisztusként is emlegetnek.

Kőbánya tehát történelmileg multikulturális közeg. Az Óhegy park sarkánál ma is lengyel templom áll, és ne feledkezzünk meg a kerület két fontos üzeméről, a Dreherről és a Richterről, melyeket szintén bevándorlók alapítottak. Kőbánya legújabb arculatát is bevándorlók formálják, csak most már nem lengyelek, svábok, zsidók, és görögök hanem a távol-keletiek.

A hazai bevándorlásnak 1988 ágyazott meg, amikor megszűnt a kínai állampolgárok vízumkényszere. Míg ez a megállapodás csak keveseket érdekelt 1988-ban, annál nagyobb jelentőséggel bírt két év múlva. Az első hullám a rendszerváltás után, a 90-es évek elején érkezett. A bevándorlók fő motivációja a gyors meggazdagodás és a szabad családalapítás volt. Nem szegény, nincstelenek érkeztek, hanem olyan talpraesett emberek, akiknek már Kínában is volt vállalkozása, és meglátták a Magyarországban rejlő lehetőséget.

Ennek a tőkével rendelkező rétegnek az 1989-es Tienanmen téri mészárlás is adott némi motivációt a költözésre, még mielőtt esetleg őket is baj éri, vagy a nyugati szankciók megrogyasztják a bizniszüket. Benne volt a pakliban egy keményvonalas fordulat, amit jobbnak láttak kívülről figyelni, miközben menekülési útvonalat biztosíthatnak a családjuknak. Ez a hullám 1992-ben csengett le, amikor az Antall kormány visszaállította a kínai állampolgárok vízumkényszerét.

Míg Nyugat-Európában jellemzően vendéglátással és utcai árusítással foglalkoztak a Kínából kivándorlók, Magyarországon a kiskereskedelem és szállítás lett a fő profiljuk. Ezt jövedelmezőbbnek ítélték, mint egy kis büfé üzemeltetését, és az átmeneti áruhiányok időszakában nagyot tudtak szakítani a könnyűipari termékekkel az anyaországgal megmaradt jó kapcsolatuknak köszönhetően. Akkoriban állítólag 40 ezer kínai érkezett Magyarországra, de ezt az adatot érdemes fenntartással kezelni. Ugyanígy nehéz megmondani, hogy ma mennyi kínai él Magyarországon, 2023-ban 18 ezer kínairól szólt a statisztika, de ennek pontosságáról szintén megoszlanak a vélemények.

Az első generáció még a Józsefváros-Kőbánya tengelyre érkezett, és maradtak is ott sokan, még akkor is, amikor már megengedhették volna maguknak a budai vagy hegyvidéki részt. A kőbányai Óhegy park körüli szebb házak csengőjén és postaládáján ma is sok kínai nevet látni.

Az elektromos kisautókat és kishaszon járműveket gyártó Cenntro kereskedes tekintélyes készlettel rendelkezik

Bár a kőbányai diaszpóra központja a Mázsa téren és környékén van, a túrámat valamivel távolabbról, a 2024-ben megnyitott Fully Plaza felől kezdtem. Az egykori lámpagyár felé a Cserkesz utcán vágtam át, itt üzemelt egykor az egyik illegális kínai rendőrállomás, amelyről 2022-ben röppentek fel a hírek. Szemmel láthatóan már bezárt, a bejáratot figyelő kamerát is leszerelték azóta, teljesen kihaltnak tűnik. Közvetlenül mellette található a Póka Egon-féle Kőbányai Zeneiskola (aminek szintén botrányok tépázták meg egykori jó hírét).

Ebben a Cserkesz utcai házban működött az állítólagos illegális kínai rendőrörs

Vele szemben a Lampart egykori gyárépületében most munkásszálló és raktárak működnek, innen indulnak útra délelőttönként a Magyarországon dolgozó vietnámi és más dél-kelet-ázsiai országokból érkező futárok a biciklijeikkel. Mintha most kevesebben lennének, nyáron még százas nagyságrendben álltak bent a biciklik és a környéken mindenhol papucsban guggoló, cigizgetve telefont nyomkodó ázsiai fiatalokat lehetett látni a munkaidejük végén.

Az egykori Lampart lámpagyárhoz tartozó épület munkásszállóként és raktárként működik, reggelente innen indulnak útjukra a vietnámi futárok

A Lámpagyár, a Cserkesz, a Kőér és a Vaspálya utca által közrezárt egykori ipari telepen tavaly épült fel a hatalmas kínai Fully Plaza, melybe folyamatosan költöznek be az új üzletek. Az első a Dunaking volt, mely lényegében egy gigantikus offline Temu, ahol plázányi alapterületen árulnak tulajdonképpen mindent. Tartós élelmiszert, lakástextilt, fürdőszobai- és konyhai felszerelést, ruhát, irodai- és barkácseszközöket, autóápolási és kézműves kellékeket, elektronika berendezéseket és kisállat cikkeket.

A Fully Plazában nyitott kereskedést a kínai Cenntro

Akváriumtól a nemzetközi fuvarlevélen és számlakönyvön át gyerekjátékokig minden kapható, csak a papucsoknak akkora terület jut, amin máshol Tesco Express nyitnának. Ugyanebben a tömbben nyitott látványos, hatalmas üvegfalakkal határolt, ipari belmagasságú kereskedést az elektromos kisautókat és kisteherautókat gyártó kínai Cenntro. A méretre leginkább egy Smartra hasonlító elektromos miniautójuk, az Avantier C 4,3 millióról indul, a legnagyobb furgonjuk, a Logistar 260 alapára pedig közelíti a 15 milliót.

Ünnepség a Dunaking megnyitóján
Fotó: Chinese Headline New Media 华人头条匈牙利站 / Facebook

A Fully Plaza (vagy Fuli Plaza, esetleg Főli Bevásárlóközpont, nem konzisztens, hogy melyik átiratot használják) tulajdonosa Ye Xiaorong, aki igen aktív Kőbányán, számos vállalkozása van a kerületben és jó viszonyt ápol kerület vezetésével, valamint rendszeresen jótékonykodik.

A Dunaking kínai áruház megnyitója
Fotó: Chinese Headline New Media 华人头条匈牙利站 / Facebook

A Fully Plaza az egyik legnagyobb beruházása, amiben nehéz meglátni a korai megtérülést, az egész tömböt elfoglaló pláza jelentős része még üresen áll, és a betérő forgalom is csekély. Erről árulkodik a kasszák száma is, a Dunakingben mindössze kettő található, amiből hétköznap reggel csak egy volt nyitva, és az is kihasználatlanul állt, mialatt egyedül sétálgattam a végeláthatatlan polcsorok között. A Dunaking egyelőre egyszerűen nem tudja átszippantani a sínek túloldaláról a Mázsa téri kínai negyed forgalmát.

Jelentős papucskínálat a Dunakingben

Noha eredetileg a VIII. kerületben a Kőbányai út melletti Négy Tigris Piac volt a kínai bevándorlók központja, ám mióta a MÁV visszavette a telephelyet, és az egykori Ganz épületekbe szorult vissza a biznisz, a Mázsa tér átvette a szerepét.

A Dunaking áruházban lényegében mindent kapni

A Mázsa teret nem lehet a New Yorki-i Chinatownhoz hasonlítani, ahol a város turisztikai látványosságot faragott a kínai negyedből, vagy Liverpool és Antwerpen hasonló részeihez sem, ahol uniós területfejlesztési támogatást kapott a kínai negyed felújítása, de egyre inkább halad afelé, hogy önálló turisztikai program legyen. Nyaranta a Wanhao étterem elé kitelepülő night market, és a Szállás utcai párja, az Eastwin esténként rengeteg embert vonzanak, ráadásul egyre több programot szerveznek, például a kínai újévi bulit, melyeket már magyar nyelven is hirdetnek.

A kínai kultúra terjesztése egyébként szintén államilag támogatott program, hiszen Kína nem csak technológiailag, katonailag és gazdaságilag tör globális vezető szerepre, hanem kulturálisan is. A technológiai és gazdasági eredményeik tekintetében még nincsenek Amerika nyakán, de már okot adnak a szorongásra. A kulturális világuralmat Európából nézve még nehéz elképzelni, de csatákat már nyertek. Elég csak a TikTokra gondolni, miközben a fiatalokat letaroló K-Pop és a dél-koreai popkultúra népszerűsége azért felvillantja, hogy az amerikai kultúra mély beágyazottsága nem megdönthetetlen.

A kínai újévi bulit hirdető molinó

A hazai kínai közösség sok szempontból eltér a nyugat-európaiaktól, de számos párhuzamot meg lehet figyelni. A kínai diaszpóra magyarországi terjedése sok szempontból hasonlít arra, ami Franciaországban történt: a bevándorlás főváros-központú, de jelentős beruházásaik vannak a turisztikailag kiemelt régiókban (pl. Cote d’Azur, Provence-Alps). Nálunk ugyanígy Budapestre koncentrálódik a közösség, de számottevő beruházásaik vannak a Balaton körül is.

Olaszországban a kínai bevándorlásnak nagyobb hagyományai vannak, ott már a nyolcvanas években megjelentek az olyan, kínaiaknak szóló üzletek, amelyek kizárólag kínai feliratokat tartalmaztak. Ezek közül az elsők itthon is ételeket, fűszereket és tradicionális kínai eszközöket árultak, ugyanis a kínaiak szerint a tradicionális ételek fogyasztása enyhíti a honvágyat és a kirekesztettség érzését. Európában a legfrissebb adatok szerint közel 2,5 millió kínai él. Igen sokáig a kínai mobilitás volt a legfontosabb migrációs jelenség a kontinensen.

Kína a nyolcvanas-kilencvenes években jelent meg nagy erővel a nemzetközi politikai színtéren, de a folyamat 1979-ben indult, amikor a kínai pártvezetés különleges gazdasági övezeteket alakított ki Dél-Kínában. Ezek lettek Sencsen, Csuhaj, Santou és Hsziamen, vagyis látszik, hogy Hongkong és Makaó közelében, illetve a Tajvannal szemközti parton jelölték ki ezeket, a céljuk pedig a külföldi befektetők bevonzása volt.

1984-ben tizennégy újabb tengerparti várost nyitottak meg a világ előtt, és az Európába és Magyarországra érkező kínai bevándorlók többsége ezekből a különleges gazdasági zónákból érkezett. A kínai gazdaság a 80-as és 90-es években még nagyban számolt a 20-25 millió külföldön élő kínai által hazautalt összegekkel illetve a hazaszállított tudással.

Mindez érezhető lökést adott a kilencvenes évek elején a nagy kínai gazdasági reformnak, melynek a mottóját Teng Hsziao-pingnek tulajdonítják:

mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.

Ezt a mondást később a vakcinabeszerzések során Orbán Viktor is elővette.

Számára amúgy is nagyon fontos a jó viszony Kínával, ami néha igen érdekes epizódokhoz vezetett, például a Klasszik Rádiónak egyszer hirtelen kínai műsorra kellett váltania. Éppen arra az időre, amikor a 2011-ben Budapestre érkezett Ven Csia-pao, Kína miniszterelnöke, és a reptértől befelé vezető úton megmutatták neki, hogy még a magyar rádióban is kínai adás megy (a kínai kommunista pártvezetés amúgy előszeretettel dolgozik magyar rádiócsatornákkal).

A Fully Plazát elhagyva, a vasúti síneken átvágva egy egészen más környék kezdődik, a Gyárdűlő nevű városrész klasszikus ipari negyed: hengerfej-felújítás, autószervíz és hasonló szolgáltatások érik egymást, a Mázsa térhez közeledve pedig egyre szaporodnak a kínai feliratok, a Jegenye utcában pedig már a han cégérek uralkodnak.

A Jegenye utcai butiksor

A Szállás utca és a Bihari út közötti rész pontosan úgy fest, mint Wuhu külvárosa. Az Jegenye utca elején található a méltán híres Duna Panda áruház, ahol a szokásos kínai boltos kínálaton túl egzotikus konyhai alapanyagokat is árulnak. A halas pultban mindig van néhány nehezen beazonosítható tétel, és itt történt meg az is, hogy a Nébih egy rakomány védett kecskerákra bukkant.

A Duna Panda áruház régóta a környék egyik nevezetessége

A Jegenye utca nem csak az otthon főzőknek kedvez, az éttermi felhozatal is kiváló, a Duna Panda mellett egyből ott van a Spicy Fish, míg a szemközti oldalon számos, eltérő profilú kisebb-nagyobb étterem sorakozik, a szecsuáni grilltől a hotpoton át a különböző töltött batyukban utazó Da Bao Jiao ziig.

Meggyőződésem, hogy a Jegenye utcainál jobb ár-minőség arányú zabálást nem nagyon találni Budapesten.

Bár az itt található vállalkozások nagy része még mindig különböző textilárukkal foglalkozik, az elmúlt tíz évben, ahogyan a fast fashion áruházak penetrációja is nőtt, egyre inkább nyitottak a szolgáltatások és más áruk felé, egyre több az elektronikai eszközökkel, telefonos kiegészítőkkel és ledes lámpákkal foglalkozó bolt. Az üzlet szemmel láthatóan pörög, a kereskedések előtt sorban állnak a luxusautók, BMW-k, Mercedesek, Porschék, az autó ugyanis fontos státuszszimbólum a kínaiak számára.

Több ismerős autókereskedő említette, hogy imádják a kínai vásárlókat, mert tudják, mit akarnak, soha nem alkudoznak és készpénzzel fizetnek.

A Wanhao étterem mögött, a Mázsa utca és a Monori utca sarka gyér gazzal borított telek, nemrég még egy eldugott tavat rejtett az OSB lapokból álló kerítések mögött. Ide a kétezres évek elején egy plázát terveztek, de a 2008-as válság elsodorta a beruházást, amely végül csak a pinceszint kiásásáig jutott, a gödröt pedig feltöltötte az eső és a talajvíz. A több mint tíz évig zavartalan tavat két éve temették be, a terület sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az elmúlt húsz évben.

Szintén nem lehet tudni, mi lesz a Kőbányai út és a Mázsa utca közötti terület másik végével, ahol 2022 szeptemberében labdarúgó világbajnokságot tartottak. Nem elírás, valóban foci vb volt itt, egészen pontosan kispályás-műfüves labdarúgó-világbajnokság (Socca vb). A nyolc napig tartó tornát eredetileg a nem messze található Óhegy parkban rendezték volna, de a környék lakói megfúrták, így a szervezők végül a Mázsa térre húzták fel a pályát és a mobil lelátókat. A negyven ország részvételével zajló eseményre ma már csak a lekerített, gazzal felvert telek közepén ottmaradt 46 x 26 méteres műfüves placc emlékeztet.

Kínában külön jogszabályok vonatkoznak az úgynevezett tengerentúli kínaiakra – akik kínai állampolgárok, de nem Kínában élnek – és a kínai tengerentúliakra (oversea chinese vs. chinese overseas), akik kínai származásúak külföldön, de nem kínai állampolgárok. Ugyanígy különbséget tesznek azok között, akik történelmi diaszpóra részei és második-harmadik generációs leszármazottak, illetve azok között, akik a gazdasági nyitás óta vándoroltak el. Az előbbiek a kommunista hatalomátvétel elől menekültek, az utóbbiak pedig a kínai vezetés áldásával indultak el és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágoztatásának a reményével kecsegtetnek. Az ő külföldi letelepedésük ideiglenes, és velük szemben talán elvárás is, hogy meggazdagodva térjenek haza.

Sok üzlet kizárólag nagykereskedésként működik

Az kilencvenes és a kétezres években érkező családoktól jól elkülöníthetőek azok, akik a 2010-es években – a Rogán Antal nevével fémjelzet – letelepedésikötvény-program segítségével érkeztek, ők például Kőbánya helyett inkább Zugló kertvárosi részét illetve a II. és a III. kerületet preferálták.

A Magyarországon élő kínaiak közül csak kevesen veszik fel a magyar állampolgárságot, ami részben annak tudható be, hogy a Kínai Népköztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot. A kínai párok eldönthetik, hogy az itt született gyerekük magyar vagy kínai állampolgár legyen-e, és jellemzően az utóbbi mellett döntenek. Ezeket a gyerekeket gyakran hazaküldik a nagyszülőkhöz, és a szüleik felváltva látogatják őket. Ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Magyarországon felnővő kínai gyerekek 18 évesen felveszik a magyar állampolgárságot, ugyanis számukra már nem annyira vonzó heti hat-hét napon a reggeltől éjszakáig tartó munka, és sokkal több lehetőséget látnak egy EU-s útlevélben (a generációs különbségek amúgy az ázsiai bérgyártás modelljét is boríthatják).

Ettől függetlenül a magyarországi kínai közösség zártan működik, van saját újságjuk, óvodáik, iskoláik, templomaik, orvosi rendelőjük, amelyek a többségi társadalom számára lényegében rejtve működnek. Ezt a szociológusok a kínai társadalmat máig meghatározó konfuciuszi erkölcsi normarendszerrel magyarázzák: fontosak – az erősen hierarchizált – családi kapcsolatok, zárt, de összetartó ez a közeg. Éppen ezért kívülről belecsöppenve csak felszínes benyomásokat lehet szerezni a magyarországi kínai közösség életéről, ez viszont egyáltalán nem vesz el annak értékéből, hogy az otthona szomszédságában is turistának érezheti magát az ember.

The post Egy gigantikus offline Temu Budapest közepén appeared first on Forbes.hu.