A magyar közúti motorizáció átfogó történetével foglalkozó magyarjarmu.hu weboldal egy érdekes összeállítást tett közzé, amely a magyar rendszámok történetével foglalkozik. A kilenc bejegyzésből álló összeállítás ide kattintva olvasható. Az összeállításában korabeli jogszabályok segítségével kapunk pontos képet a különböző rendszám-fajtákról. A történetet számos illusztráció teszi látványosabbá – köztük olyan fotók, amelyeket a közönség most láthat először. További különlegesség, hogy böngészhető és kereshető a hazai járműtulajdonosok listája 1930-ból és 1937-ből. Ezek az eredetileg gépiratként közzétett listák pontos képet adnak az egykori hazai járműállományról, s régi autókat-motorokat ábrázoló fotók azonosításában is nagy segítséget nyújtanak.
„Jövőre lesz 125 éve, hogy Rudnay Béla, budapesti rendőrfőkapitány úgy döntött, hogy szabályozza az automobilok közlekedését a fővárosban. Az 1901. június 6-án kiadott rendeletben a járművezetői vizsga kötelezettsége mellett szerepelt az is, hogy minden automobil … számmal látandó el és nyilvántartandó. A járművekre felfestett számjelzéssel indult a hazai rendszámok története” – állítja dr. Négyesi Pál járműtörténész, az oldal szerkesztője. A jubileumhoz közeledve a honlap szerkesztősége úgy érezte, érdemes egy átfogó összeállítást közzétenni.
Többek között olyan érdekességeket is megtudhatsz, mint hogy 1906-ban Vas vármegye lett az első vidéki kerület, ahol rendszámokat alkalmaztak. 1909-ben az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott a nemzetközi közlekedési egyezményhez, s 1910-től már a nemzetközi előírásoknak megfelelő rendszámtáblák kerültek a gépkocsikra. Ettől kezdve a második világháborúig – különböző elrendezésekben – a rendszám-kiosztás területi rendszert követett. A második világháború után áttértek a járműfajták szerinti rendszerre, amely 1990-ig különféle kombinációkban – egy betű-négy szám, két betű – három szám, két betű – négy szám – megmaradt.
