A Novák Katalin köztársasági elnök bukását okozó kegyelmi botrányt februárban kirobbantó „Vidéki prókátor” augusztus elején egy újabb tavalyi kúriai határozatot tett közzé, amely egy két és fél éves kisfiú halála ügyében született. A gyermek szülei pert indítottak egy vidéki kórház ellen (az intézmény anonimizáltan szerepel az ítéletekben), s az első- és másodfokú bíróság, valamint a Kúria is igazat adott nekik. Az igazságszolgáltatás mindhárom szinten kimondta:

orvosi mulasztás miatt halt meg a bárányhimlő kialakulása előtt egészségesnek számító kisgyerek.

„Ez a végtelenül szomorú, dühítő és tragikus eset a magyar állami egészségügyi ellátórendszer állatorvosi lovaként is felfogható” – kommentálta az ügyet a Vidéki prókátor, aki annyit árul el magáról, hogy egy kisvárosban élő ügyvéd.

A 2019. február 22. és március 1. közötti egy hétben több orvos is kezelte a kisfiút, ám az orvosi szakvéleményre alapozott bírósági ítéletek szerint elégtelenül. A két és fél éves gyerek állapota folyamatosan romlott, mégsem végezték el a szakma szabályainak megfelelő vizsgálatokat, ezt többször is elmulasztották, egy magára hagyott, majd egy konferenciára távozni kényszerült rezidens pedig a többi között a torokfájás enyhítésére használt, vény nélkül kapható Tantum Verdével kezelte a súlyosan beteg kisgyereket.

Mint megtudtuk, a szülők által beperelt intézmény a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórház volt, mely először hazaküldte a bárányhimlős kisfiút (annak ellenére is, hogy az ügyeletes házi gyermekorvos küldte be), miután pedig a szülei visszavitték a kicsit, a gyerek jó általános állapotára hivatkozva az orvosok alapvető vizsgálatokat és kezeléseket nem végeztek el rajta. Pedig a perben felkért szakértő véleménye szerint

a folyamatosan köhögő, hányó és romló általános állapotú kisgyerek halála elkerülhető lett volna.

Az első- és a másodfokú bíróság, illetve a Kúria is erre az álláspontra jutott, és több millió forint sérelemdíjat ítélt meg a szülőknek és az elhunyt kisfiú két nagyobb testvérének.

Súlyos beteg benyomását nem kelti, hazamehet

A 2016 júliusában született kisgyereknél 2019. február 22-én, pénteken jelentkeztek a bárányhimlő első kiütései. Édesanyja még aznap elvitte a gyermekorvoshoz, aki szövődményes bárányhimlőt és heveny légcsőgyulladást diagnosztizált a kisfiúnál, és antiallergiás csepp használatát rendelte el. Szombat és vasárnap a gyerek testét elborították a kiütések, vasárnapra hőemelkedése lett. „Egyébként általános állapota megfelelő volt, evett, ivott, játszott, légúti tünete nem volt” – derül ki a Szekszárdi Törvényszék 2022. márciusi elsőfokú ítéletéből.

Február 25-én (hétfőn) a települési gyermekorvos ismét megvizsgálta a beteget, és az ellátási lapon feljegyezte, hogy lázas, a kiütései „nagyon csúnyák”. A gyermeknél bárányhimlőt kórismézett, mentolos hintőport és immunrendszert erősítő gyógyszert írt fel.

Másnap látványosan romlani kezdett a kisfiú állapota. Délelőtt még jól volt, délután viszont többször hányt és lázas is volt. Fél 5 körül a szülők elvitték a gyermekorvosi ügyeletre, ahol az orvos a gyerek fizikális vizsgálata után rögzítette, hogy „testszerte különböző állapotú varicellás erupciók, nyelve nedves, torka minimálisan vérbővebb, garatfalon 1–1 hólyag, tüdő tiszta.”

A vizsgálat alapján az orvos a gyermek kórházi osztályos felvételét kérte.

Az édesanya délután 5-kor meg is érkezett kisfiával a szekszárdi kórház gyermek ambulanciájára, ahol az orvos megállapította, hogy a kisfiúnak kiszáradásra utaló tünete nincs, állapota megnyugtató, súlyos beteg benyomását nem kelti, ezért hazamehet. Javaslatként rögzítette, hogy otthon 1–2 órát nulldiétáztatni kell, majd kortyonként vizet adni, mellette sós keksszel és ropival etetni. Ha ismét hány, haladéktalanul jelentkezzen kontrollra az ambulancián. Panaszmentesség esetén másnap a háziorvosnál kontroll – írta az orvos.

A gyerek még aznap visszakerült a kórházba, mert hányt. Este kilenckor vették fel a gyereket, az orvos a felvételkor – ismételt fizikai vizsgálat nélkül – vizelet gyorstesztet végzett, mely gennyet és albumint (egyfajta fehérjét) mutatott ki, de „egyebekben negatív eredményt mutatott”. Emellett laborvizsgálat és vérgázanalízis történt. A mért vitális paraméterek ekkor elfogadhatók voltak, ugyanakkor a laboreredményben több érték – így a CRP és a neutrophil granulocyta – is meghaladta a felső határértéket, ami azt jelezte, hogy a gyerek szervezete gyulladásos és fertőzéses folyamaton megy keresztül. Nem sokkal éjfél előtt 13 csepp Cataflamot (közismert fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, a folyékony verzióját elsősorban gyerekeknél szokták alkalmazni) adtak neki, és rögzítették, hogy köhögése száraz. Infúziót kötöttek be neki, ami az eseménytelen éjszaka alatt le is folyt.

A szerda délelőtti viziten, noha a gyerek továbbra is köhögött, az orvos a beteg jó általános állapotát rögzítette. A kezelőorvos a gyermeket délután is vizitelte, és továbbra is jó általános állapotban találta, a folyadékbevitelt megfelelő mennyiségűnek ítélte meg. Mivel azonban a gyerek lázas volt, további megfigyelésre kórházban tartotta.

A szakorvosi felügyelet nélküli rezidens

Február 28-án, csütörtök reggel 8 és délután 4 között az osztályos orvosi feladatokat egy rezidens gyakornok látta el az osztály fertőző és légúti betegségben szenvedő betegeket ellátó részlegén. Szakorvos nem tartózkodott az osztályon, a rezidens a feladatait felügyelet nélkül végezte – rögzíti a bírósági ítélet, amelyből az is kiderül, hogy a rezidens sem volt ott teljes időben: 8 és nagyjából fél 2 között tartózkodott a részlegen, mert

az osztályvezető főorvos a délutáni órákban az általa szervezett konferencián való részvételre kötelezte.

Eltávozása előtt a rezidens még levezette a délelőtti vizitet, amelyen a gyermek állapotát minden szempontból kielégítőnek találta. A kisfiú 10:15-kor gyógyszeres inhalációt, délben Tantum Verdét, 14:40-kor a száraz köhögés enyhítésére tíz csepp Sinecodot kapott.

A kisfiú azonban nem volt jól, ezt támasztotta alá az is, hogy rengeteget aludt. Ezt a 16 órás műszakváltás után az édesanya – aki végig a kórházban tartózkodott a kisfiával – jelezte is a nővérnek. A gyereket végül az ügyeletes szakorvos háromnegyed 6 körül megvizsgálta, és a következőket jegyezte fel a kórlapra: „Nővér jelzi, hogy a gyermek nagyon aluszékony, paraméterek mérésekor is szinte azonnal visszaalszik. Továbbra is láztalan. Ma eddig 3,5 decilitert ivott, tachycard (szapora szívverés), vizelete kevesebb. Kb. 3 órája száraz a pelenkája. Tüdőket mko. (mindkét oldalon) átlégzi, kóros nem hallható. Hasa fiz. neg. (fizikálisan negatív). Tarkó szabad. Aluszékony, nehezen ébredt, nyűgös, hamar visszaalszik. Infundálni kezdjük, hátha csak a folyadék kevés, vizelet rutint nézünk, ac? Amennyiben nem változik, encephalitist (agyhártyagyulladást) kizárandó LP-t (lumbalpunctio, azaz gerinccsapolás) végzünk.”

Az ügyeletes orvos a gyermek állapotát összességében kezdődő sokkos állapotként értékelte, vagyis ekkor már súlyos állapotban volt a kisfiú.

Infúziót kapott, ami nem segített a gyereken, akinek a tudata nem tisztult fel. Nehezen lélegzett, szívverése továbbra is szapora volt. Oxigénszaturációja olyan alacsony volt, hogy oxigént kellett neki adni. Úgynevezett metabolikus acidózis alakult ki, ami a vér anyagcserezavar következtében fellépő túlzott savasságát jelenti. Este fél kilenckor rosszabbodó állapota miatt átszállították egy másik gyermekklinikára.

Súlyos szepsis, többszervi elégtelenség

Este fél 11 körül a kisfiú közepesen súlyos általános állapotban került át a pécsi gyermekklinikára. Gyorsult szívműködés, szapora légzés, nehézlégzés és nyögő légvét, tudatzavar, aluszékonyság jellemezte továbbra is, bőrén testszerte pörkkel fedett kiütések voltak láthatók. A tüdő vizsgálatakor úgynevezett szörtyzörejek voltak hallhatók. Ekkor már egyértelmű volt a diagnózis:

súlyos bakteriális szepszis, többszervi elégtelenséggel.

Még este 11 előtt elvégezték a mellkasröntgent, amelyből látszott, hogy a tüdő bal oldalában elzáródott a légút, és légtelenség (atelektázia) alakult ki. A péntek éjjeli laboreredmények pedig súlyos vérmérgezésről árulkodtak.

A kisgyereket ekkor már géppel lélegeztették, és kombinált antibiotikumos kezelést kapott. Mindezek ellenére a keringése romlott, nem volt vizeletürítése, a láza pedig 41 fok fölé szökött. Akut respirációs distressz szindróma (ARDS), vagyis légzési elégtelenséggel járó súlyos tüdőgyulladása alakult ki. Péntek reggelre az állapota tovább romlott, és leállt a szíve.

Negyven percen keresztül próbálták újraéleszteni, sikertelenül. A két és fél éves kisfiú 9 óra 25 perckor elhunyt a kórházban.

A boncolási jegyzőkönyv „a tüdő szöveti képe alapján a klinikai adatokkal egybehangzóan vírusinfekció (alapbetegség) talaján kialakult bakteriális fertőzést állapított meg (közvetett halálok), amely a tüdőállomány kiterjedt elhalásához, a légzőfelület jelentős csökkenéséhez és légzési elégtelenséghez (közvetlen halálok) vezetett.” Emlékeztetőül: a gyerek folyamatosan köhögött, mellkasröntgen viszont csak akkor készült (immáron Pécsen), amikor más súlyos állapotban volt.

A kórház szerint minden rendben volt

A család pert indított, mert szerintük a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház megsértette a felperesek teljes és egészséges családban éléshez fűződő jogát, ezért sérelemdíjat követeltek. A Szekszárdi Törvényszék 2022. március 25-én hozott ítéletet, amelyben helyt adott a felperes keresetének, és megállapította, hogy a kórház megsértette a család teljes családban éléshez fűződő személyiségi jogát, valamint a szülők testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogát. A bíróság

az apának 12 millió,
az anyának 15 millió,
a két gyereküknek pedig 3–3 millió forint sérelemdíjat ítélt meg.

A kórház a sérelemdíj iránti igényt eltúlzottnak találta, és azt állította, „a háziorvosi kórdokumentáció alapján elhúzódó gyászreakció esetükben nem állapítható meg,” a szülők egészséghez fűződő jogának megsértése jogcímén előterjesztett sérelemdíj iránti igényt pedig alap nélkülinek ítélte. Sőt, a kórház szerint a kezelési intézkedések a beteg állapotához igazodóan adekvátak voltak, sem kezelési hiányosság, sem mulasztás nem volt megállapítható.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat azonban ennek az ellenkezőjére jutott. A szakvélemény szerint a gyerek egészségügyi kezelése egyértelműen nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak. Már a gyerek felvételekor hiányosságok mutatkoztak az ellátásban: a laborvizsgálaton kívül nem végeztek el egyetlen diagnosztikai vizsgálatot sem, nem mérték fel helyesen a gyermek folyamatosan romló általános állapotát, „ezért ezt megfelelő orvosi ellátás sem követte, a gyermek folyamatosan súlyosbodó általános állapota ellenére a beteg otthonába bocsátását tervezték”.

A gyermeknél az elégtelen folyadékbevitel miatt folyadékhiányos állapot alakult ki, amely az egészségügyi tevékenység hiányával áll összefüggésben, nem a bakteriális felülfertőződéssel, tüdőgyulladással

– állapította meg a szakértő, aki szerint „a folyamatosan köhögő, romló általános állapotú gyermeknél laborvizsgálatokat, mellkasröntgent és hasi ultrahangvizsgálatot kellett volna végezni az újabb láz megjelenésétől függetlenül azért, hogy differenciáldiagnosztikai szempontból a lehetséges szövődmények kiszűrhetők legyenek.”

A szakvélemény szerint „kötelező lett volna legalább naponta, de inkább akár 6 óránként laborvizsgálat elvégzése, a köhögés jelenlétére tekintettel mellkasröntgen-vizsgálat elvégzése (erre csak akkor került sor, miután a gyerek állapota olyan rosszra fordult, hogy át kellett szállítani Pécsre), továbbá a folyadékháztartás és a kapilláris visszatelődési idő gondos megfigyelése.”

A szakvélemény kifejti továbbá, hogy amennyiben a gyermeknél elvégzik a gyakorlatnak megfelelő fizikális és diagnosztikai vizsgálatokat, valamint megfelelően figyelik a gyermek általános állapotát (oxigénszaturáció, pulzus, légzésszám megfigyelése és lejegyzése), és megkapja a megfelelő gyógyszereket,

csaknem kategorikusan kijelenthető, hogy a gyermek életben maradt volna, ezért az alperesi kórház egészségügyi tevékenysége, valamint a gyermek halála között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg.

A szakvélemény azt is hangsúlyozta, hogy a szekszárdi kórház részéről „elsősorban az egészségügyi tevékenység hiánya véleményezhető, és bár a halál beálltával egyértelműen nem hozható összefüggésbe, de Tantum Verde és Sinecod adása teljesen felesleges volt a beteg részére, sőt az utóbbi készítmény, mint száraz köhögés esetén használandó köhögéscsillapító alkalmazása a már felvételekor is produktív köhögést mutató gyermeknél hátráltatta is a tüdő természetes tisztulási folyamatait”.

A kórház fellebbezett a Szekszárdi Törvényszék ítélete ellen, így a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódott. A másodfokú bíróság 2022 júniusában helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A kórház nem adta fel, és a Kúria elé vitte az ügyet, mely azonban tavaly szeptemberben helybenhagyta az első- és másodfokú ítéletet.

Nem lehet feldolgozni

Megkerestük a perben a családot képviselő ügyvédet, aki írásban feltett kérdésünkre azt válaszolta, a család nem kíván nyilatkozni az ügyben. Az apa, az anya és az elhunyt kisgyerek két nagyobb testvére számára „a pernyerés, a sérelemdíj nem hozza vissza az elvesztett gyermeket, nem hoz lelki megnyugvást” – írta Balás Ákos, hozzátéve: a család nem tett rendőrségi feljelentést, a bíróság sem kezdeményezett ilyet, bár az ügyvéd szerint a megállapított tényállás alapján

a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esete megállapítható lehet.

„A család sem akkor, sem azóta, sem most nem kíván nyilatkozni, mert a gyermek elvesztését nem lehet feldolgozni, csak együtt élni vele. Így nem kívánják a sebeket felszakítani. A per is igen nagy megterhelés volt lelkileg, hiszen az édesanyának igen hosszan tartó vallomásban kellett felidéznie a történteket, ezzel ismét teljesen átélnie az eseményeket” – írta az ügyvéd.

Balás Ákos szerint az ítélet nem minősül precedens értékűnek:

az orvosi műhiba perek kategóriájába tartozik, így önmagában – sajnos – tucatper. A jelentősége inkább abban van, hogy a kórház teljes, mulasztásos felelősségét állapítja meg – a szakvélemény alapján – a bíróság.

A szekszárdi kórház soha nem ismerte el a felelősségét, és a per során egyezségi ajánlatot sem tett.

Sem a szakorvos, sem a rezidens nem dolgozik már a kórházban

Több orvos is kezelte a gyereket a szekszárdi kórházban: az a gyermekorvos, aki felvette kedd délután a szekszárdi kórházba, de hazaküldte, valamint a már említett rezidens, akit egy ügyeletes szakorvos váltott csütörtök délután, ő értékelte kezdő sokkos állapotúnak a gyereket, akit ez után szállítottak át a pécsi klinikára.

Megkerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) azzal, hogy az ügynek lettek-e következményei a szekszárdi kórházban. Azt közölték, az intézmény „a sajnálatos eset kapcsán végig együttműködött az ügyben vizsgálódó hatóságokkal a körülmények tisztázása érdekében.” Hozzátették: a kórház tudomásul vette a Kúria döntését, és kifizette a sérelemdíjat a hozzátartozóknak. Közölték azt is, hogy az ügyben érintett szakorvos (aki kezelni kezdte a bárányhimlős gyereket), illetve a rezidens már nem dolgozik a kórházban.

Az OKFŐ fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy „az egészségügyi intézmények munkatársai, orvosai, szakdolgozói legjobb tudásuknak megfelelően mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hozzájuk forduló betegek a lehető legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek. A bárányhimlő esetében előfordulhat, hogy súlyos szövődmények alakulnak ki. Éppen ezért a bárányhimlő megelőzésére védőoltás áll rendelkezésre, amely 2019 óta az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé tartozik. A bárányhimlő elleni oltás első részlete betöltött 13 hónapos korban, második részlete betöltött 16 hónapos korban esedékes.

A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő súlyos szövődményei.

Megjegyzendő, hogy az OKFŐ által említett védőoltás csak 2019 szeptemberétől (vagyis a kisfiú halála után fél évvel) lett kötelező, továbbá a kártérítési perben egyáltalán nem került szóba a védőoltás lehetősége, hiszen a gyerek halálának oka nem kezelt tüdőgyulladás volt, ami miatt az élettel összeegyeztethetetlen szövődmények alakultak ki nála.

Lapunknak küldött válaszát az OKFŐ azzal zárta: „egy gyermek elvesztése felfoghatatlan fájdalom, mindannyian osztozunk a család gyászában.”

The post Egy magára hagyott rezidens, némi köhögéscsillapító, el nem végzett vizsgálatok – a kórház a felelős a bárányhimlős kisfiú haláláért first appeared on 24.hu.