Okirat-hamisítás történt annak érdekében, hogy a Magyar Református Egyház házon belül tompítsa a Balog-ügyet – ezt állítja Vargha Anikó, aki a vélelmezett hamisítási ügyben már – ahogy arról a hvg.hu is beszámolt – feljelentést is tett a rendőrségen.

Elsőként a 24.hu ismerhette meg a vonatkozó iratokat, és keletkezésük körülményeit: ezeket mutatjuk be itt, miközben Vargha – aki a kegyelmi botrány kirobbanása után súlyos kritikát fogalmazott Balog Zoltánnal szemben – is elmondja, milyen meggyőződés és bizonyosság alapján tette meg rendőrségi feljelentését. Az ügy egyik érintettje lapunknak nem tudta megerősíteni azt, hogy minden úgy történt, ahogy az a dokumentumokban szerepel.

Szajki Bálint / 24.hu Vargha Anikó

Vargha panasza: Balog Zoltán törvényt sértett

Vargha Anikó – aki jelenleg is a tököli egyházközség tagja – egy négyoldalas panaszbeadványban fordult a Magyar Református Egyház Zsinati Bíróságához idén áprilisban Balog Zoltán ügyében, miután utóbbi nyíltan beszélt arról, hogy közben járt Novák Katalin akkori államfőnél annak érdekében, hogy a bicskei pedofil bűncselekménnyel összefüggésben elítélt K. Endre kegyelmet kapjon. Vargha szerint Balog Zoltán több ponton megsértette a Magyar Református Egyház törvényeit.

Egyházvezetőként az egyház hitelét kölcsönözte egy pedofil bűnsegédnek, majd a botrány kitörése után egyháza mögé bújva az egyháza elleni támadásoknak minősítette a történteket a személyes felelősség vállalása helyett.

Mindemellett Balog, a korábbi pártpolitikus, személyében garancia az egyház és állam összemosására a szétválasztás helyett.” (Balog Zoltán 2012-től 2018-ig az Orbán-kormány minisztere volt, ez idő alatt fenntartotta lelkészi jellegét, noha ebben az időszakban lelkészi hivatását szüneteltette.)

A Zsinati Bírósághoz eljutatott panasz szerint ugyanakkor Balog többszörösen megsértette azokat az egyházi előírásokat, miszerint a lelkésznek magatartásával és megnyilvánulásával ápolnia kell a tiszta erkölcsöt, egyháza jó hírnevét, valamint szolidaritást kell tanúsítania az elesettekkel szemben. Kerülnie kell továbbá, hogy magatartásával másokban megütközést keltsen, kerülnie kell a viszálykodást, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely megoszthatja a református egyházat és annak híveit. Ilyen esetnek említi beadványában Vargha a gödi TOP-ház ügyét, ahol Balog minisztersége alatt méltatlan körülmények alakulhattak ki. (A visszaélések miatt több bíróság is elmarasztalta az intézményt, illetve a magyar államot is.)

A beadvány lényegi részében azonban az áll, hogy Balog Zoltán már püspökként – a nyilvánosság kizárásával, az egyházzal való egyeztetés nélkül – lobbizott a pedofil bűncselekmény elkövetésében segítő, akkor már börtönben ülő K. Endre kegyelméért Novák Katalin korábbi államfőnél, aki végül kegyelmet is adott a korábbi bicskei tanárnak. A panaszban ez áll:

„Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott.

A püspöki közbenjárás ténye és megvalósításának formája, továbbá az ügy napvilágra kerülése óta okozott kár el nem ismerése és a felelősség fel nem vállalása miatt jelentősen csorbult az egyház hitelessége és társadalmi megítélése, továbbá megbotránkozást okozott egyházon belül és kívül egyaránt. Balog Zoltánnak a kegyelmi ügyben vállalt és máig nem tisztázott szerepe, a hivatkozott törvény mindhárom (…) pontját sérti,

így megalapozottan állítható, hogy tevékenységével és annak következménye tagadásával Balog Zoltán egyértelműen megsértette az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényt. Balog Zoltán viselkedése megosztotta és a mai napig megosztja egyháza közösségét és alkalmas arra, hogy akadályozza az egyházat és annak minden szolgálattevőjét küldetése betöltésében.”

Bruzák Noémi / MTI Balog Zoltán megáldja Novák Katalin egykori köztársasági elnököt a Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten 2022. május 14-én.

Vargha emellett azt is jelzi beadványában, hogy püspöki és zsinati elnöki posztja mellett Balog számos más társadalmi, nem egyházi funkciót betöltött anélkül, hogy ezekről tájékoztatta volna az egyházon belüli közvéleményt, amely mulasztás később újabb megosztottságot okozott. Beadványa végén kéri,

a Főtiszteletű Zsinati Bíróságot, hogy Balog Zoltán püspököt az említett ügyek kapcsán, felelősségét megállapítva, marasztalja el és püspöki tisztségéből mozdítsa el.

A válasz: csak intés, Balognál rosszabbak az „igaztalan” támadások

A panaszra nyolc oldalas határozat született. A határozat dodonai döntést hozott: Vargha meglátásait ugyan nagy részében elutasította, Balog Zoltánt mégis megintésben részesítette. A püspököt „felhívja, hogy a továbbiakban egyházi szolgálati viszonya fennállása alatt közéleti szerepvállalásai során nagyobb körültekintéssel járjon el és tartózkodjon az olyan ügyekben való részvételtől, melyek ellentmondásos társadalmi megítélései folytán lehetőséget teremtenek a Magyar Református Egyház elleni igaztalan támadásnak, az Egyház megítélése rontásának”.

Ezzel a Magyar Református Egyház írásba adta, hogy egy pedofil bűncselekmény eltussolásában segédkező személynek kegyelemért lobbizni „társadalmilag ellentmondásos”, és lehetőséget teremt az MRE elleni „igaztalan” támadásnak.

Balog megkülönböztetett felelősségének és hibájának elismerése ugyanakkor az MRE részéről nem történik meg, a püspöknek legfeljebb a nem kellő körültekintés róható fel – Vargha Anikó szerint épp ezért szolgálja a határozat végső soron Balog érdekét, hiszen tettének súlyát egyáltalán nem rója fel a püspöknek.

Az indoklásban többek közt az is szerepel, hogy Balog vállalta az ügyben a felelősséget a korábban közzétett nyilatkozatában, továbbá a kegyelmi ügyben nem ő adta a kegyelmet, azt kérte csupán, noha valóban nem járt el teljesen körültekintően. Balog esetében a szándékosság, vagy a súlyos gondatlanság nem állt fenn.

A határozatot Molnár János főgondnok, illetve Pásztor Dániel, a Zsinat akkori lelkészi alelnöke írta alá, miután az elnökségről Balog Zoltán korábban már lemondott, az új elnököt, Steinbach Józsefet pedig a határozat megszületése pillanatában elvileg még nem választották meg.

Koszticsák Szilárd / MTI Balog Zoltán és Molnár János, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülésén 2021. február 17-én.

Vargha: az egyik aláíró tagadta az aláírást és az ülést

Hogy a határozat körül kételyek és problémák merülhetnek fel, az a következők miatt van.

A határozaton budapesti helyszín szerepel az aláírásnál. Csakhogy épp ezen a napon (április 24.) Balatonszárszón tartottak zsinatot, ahol ott voltak az említett aláírók is, és ahol megválasztották lelkészi elnöknek Steinbach Józsefet.
Amikor ezt felvetettük a Magyar Református Egyháznak, azt a választ kaptuk a kommunikációs osztálytól, hogy a „Magyarországi Református Egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége 2024. április 24-én Balatonszárszón ülésezett. A határozatot az egyház székhelye szerint, vagyis Budapesten keltezték.” Amikor ezt pontosítandó még visszakérdeztünk, hogy akkor mégis, mikor ülésezett a bírósági elnökség április 24-én Balatonszárszón, már nem kaptunk semmilyen választ az MRE-től. Saját honlapjuk közlése szerint április 24-én délelőtt tartottak zsinatot, ahol 10 óra után nem sokkal már arról tartottak sajtótájékoztatót, hogy Steinbach Józsefet választották új lelkészi elnöknek. Az MRE előzetes tudósításában nem szerepelt a bírósági eljárás. A későbbi beszámolóból is hiányzik, hogy lett volna ilyen esemény.
Ráadásul a határozaton látszik, hogy az MRE április 23-án kapta meg Vargha Anikó panaszát. Az, hogy másnap, még Steinbach megválasztása előtt, a kora reggeli órákban ebben az ügyben először a négyoldalas panaszbeadványt megértették, majd írásba foglalt, bonyolult szövegű, nyolc oldalas határozatot hoztak, finoman szólva sem tűnik életszerűnek: „Ilyen gyorsan nem lehet egy ilyen horderejű szöveget átbeszélni, megszövegezni, leírni” – állítja a panaszt benyújtó.
Vargha ráadásul fiával, Tímár Áronnal személyesen is elment az azóta visszavonult Pásztor Dánielhez, aki nekik állította, nem volt ilyen ülés, azt ő hitelesíteni így nem tudta. Ezt határozottan állította Vargha Anikó fia is a 24.hu-nak. (Pásztort többször kerestük írásban az üggyel kapcsolatban, egyelőre azonban nem reagált a 24.hu-nak.) „Elmentünk Pársztor Dániel püspök úrhoz most szeptemberben. Szívélyesen fogadott, és azt mondta, semmiféle ülés nem volt. Mutattuk a papírt, a határozatot, arra azt mondta, ő ezt nem látta, nem írta, nem is írhatta alá. Mert április 24-én ő vezette a zsinati ülést, ahol az első napirendi pont az volt, hogy megválasztották az új lelkészi elnököt. Ő attól kezdve nem is írhatott alá” – állítja Vargha.

„Kérem, fogadja el, amit mondtam.”

Sikerült azonban elérni az ügyben a másik aláírót, Molnár János főgondnokot telefonon. Többször megkérdeztük tőle, hogy valóban Balatonszárszón, még Steinbach József megválasztása előtt bírálták-e el a panaszt, ezt azonban Molnár nem volt hajlandó megerősíteni. Azt többször elismételte: körültekintően foglalkoztak az üggyel, és minden megfelelően, törvényesen történt. Amikor megkérdeztük, miért nem állítja egyértelműen (vagy cáfolja), hogy Balatonszárszón született a határozat, arra ezt mondta: „mert nincs jelentősége.” Hozzátette: ez egy nagyon hosszú ügy, „kérem, fogadják el, hogy ez rendben történt, semmi törvénytelenséget nem követtünk el.” Molnár többször hangsúlyozta: nem érti, hogy miért rugóznak azon, hogy és hol lett aláírva.

Szigetváry Zsolt / MTI Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Miután megkérdeztük, hogy mikor volt az az ülés, ahol a határozatot meghozták, azt mondta Molnár:

„Többet nem tudok mondani.” Megjegyezte: „Ez rendben történt, ennél többet nem kívánok mondani.”

„Mikor történt az ülés?” – kérdeztük végül újra.

„Fogadja el, amit mondtam.”

Ennél többet nem mondott a 24.hu-nak Molnár János.

Vargha Anikó azt tartja fontosnak még megjegyezni, hogy jogi megoldásként azért szolgálja Balog érdekét az intés, mert ez ellen ő, mármint a panaszos nem tud fellebbezni. „Az intéssel tehát elejét vették annak, hogy további eljárás folyhasson Balog viselt dolgait illetően. Mint mondja:

Egyházi tisztségviselők az egyház székhelyén egyházi bírósági határozatot hamisítottak azért, hogy Balog Zoltánt mentsék.

Végezetül Vargha azt hangsúlyozza, hogy az ügyet mindenképpen az egyházon belül akarták megoldani. Ennek érdekében – teszi hozzá – hármasban (a fiával) beszéltek Steinbach József püspökkel, az egyház központjában, ahol alapvető kérdésekben egyetértettek, és az egyházfő türelmet kért tőlük először szeptember elejéig, majd szeptember közepéig. Miután kéthónapnyi várakozás után semmiféle előrelépés, belső vizsgálat az ügyben nem történt, Vargha nem látott más megoldást, mint a feljelentést.

The post „Egyházi tisztségviselők hamisítottak azért, hogy Balog Zoltánt mentsék” – miről szól a Református Egyházon belüli újabb súlyos vád? first appeared on 24.hu.