A Curiosity 2011-ben indult útnak, és 2012. augusztus 6-án kezdte meg a működését a vörös bolygó felszínén, fő feladata az volt, hogy kiderítse: vajon valaha is alkalmas lehetett-e a Mars az egysejtű életre. Nem életnyomokat keres, hanem azokat a körülményeket igyekszik megismertetni velünk, amelyek az egykori klímát, ősi marsi geológiát jellemezték.

A nagyjából autó méretű guruló laboratórium munkájához egy többcélú rádióizotópos termoelektromos generátorból (MMRTG) nyeri az energiát. E generátor a plutónium bomlása során keletkező hőből állít elő elektromos energiát. Az űreszköz 4,8 kiló plutóniummal (plutónium-dioxid formájában) vágott neki a marsi útjának, és ennek köszönhetően éjjel-nappal is dolgozhat akár.

Azonban még egy ilyen stabil energiaforrás se tart örökké, ezt jól tudjuk például a Voyager űrszondák eseteiből, amelyeknél a kezdeti 470W mára 140-150W lett csupán. A Curiosity esetében nagyjából évi 1 százalékkal csökkent a generátor teljesítménye, így nem baj, ha képes a feladatait kevesebb energia felhasználásával ellátni. Ez csak egyike azoknak az utólagos mérnöki beállításoknak, amelyekkel a marsjáró teljesítményét javították az elmúlt 13 évben.

A guruláson túl a Curiosity a kameráihoz, a rádiójához, a robotkar működéséhez, a különféle elemző műszereihez is energiát használ. Az MMRTG ugyan a legstabilabb energiaforrás, amit jelenleg egy efféle misszióban felhasználhatunk, ám így is egy picit lassabban képes csak tölteni a rover akkumulátorait, így egy picivel kevesebb energiából gazdálkodhat a rover minden újabb napon.

A mérnökök a rover viselkedésének és feladatainak elemzéséből arra jutottak, hogy a korábban egymás után elvégzett feladatok egy részét el tudja végezni párhuzamosan is a marsjáró, ez pedig azt eredményezi, hogy rövidebb idő alatt befejezheti a napi munkáját. A párhuzamos működés az időtakarékosságon túl azt is jeleneti, hogy kevesebb ideig kell üzemi hőmérsékletre fűteni az egyes műszereket, és ha ezt nem egyesével működtetik, hanem egyszerre 2-3 műszer is dolgozik, kisebb a fűtési költség.

Könnyen érthető az is, hogy így több idő jut arra, hogy töltődjenek az akkumulátorok, vagyis teljesebbé válik a töltés akkor is, ha egyébként csökken a generátor teljesítménye.

A tapasztalatok szerint, ha a rover akár csak 10-20 perccel hamarabb is fejezi be a kijelölt munkáját, hosszú távon már ezzel is sokat lehet javítani a generátor teljesítményén.

Az évek során számos olyan mérnöki megoldást kellett találni, amelyek segítenek a rover munkájában, a fellépő kisebb problémák kiküszöbölésében. Így javítottak a kőzetmintákhoz használt fúrón, vagy a rover gurulási paraméterein. Szintén ilyen távmegoldás kellett ahhoz, hogy az egyik árbóckamera meghibásodott színszűrője miatt miként tudják annak a feladatait a másik árbóckamerára hárítani.

A rover kerekein is meglátszik a 13 év és a 35 kilométernyi gurulás, repedések, lyukak vannak a fémhengereken. A mérnökök azonban olyan algoritmust is kiötlöttek, amely a hat kerék irányításával optimalizálja az egyes kerekekre nehezedő erőket.

The post Egyre takarékosabb a Curiosity marsjáró first appeared on National Geographic.