A Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) több, tényleg hajmeresztő telefonos banki csalásos történet is landolt már – figyelt fel az Azénpénzem.hu egy az MNB oldalán megjelent szakmai cikkre.
A telefonos csalások egyik típusa, amikor a csalók magukat banki alkalmazottnak kiadva, gyanús tranzakciók, folyamatban lévő visszaélés miatt keresnek meg bennünket. A hívás nem egyszer olyan bank nevében érkezik, ahol nem is vezetünk számlát. Amint ez kiderül a csaló azonnal „intézkedik” és „átkapcsol” a számlavezető bankhoz. A csalók a pénzünk visszaszerzése, a tranzakciók megakadályozása, visszahívása, a kár bekövetkezésének elkerülése, a bűncselekmény elkövetőinek kézre kerítése érdekében kérik közreműködésünket. Valódi szándékuk azonban a személyes és banki adataink, a fizetési művelet jóváhagyásához szükséges kódok megszerzése. Arra is volt példa, hogy az ügyfél által kiadott adatokkal online személyi kölcsönt igényeltek.
A telefonhívások többségében egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás (jellemzően AnyDesk, TeamViewer, RustDesk) telepítését is kérik a bankolásra használt eszközön, hogy hozzáférjenek bankszámlához, banki adatokhoz. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy ez a bank vírusirtója vagy biztonsági programja, mellyel segítenek a gyanús tranzakció megakadályozásában. A valós cél ezzel szemben az, hogy a távoli hozzáférés engedélyezésével a csaló hozzáférjen az adott eszközön elérhető adatokhoz, vagyis hogy a közreműködésünkkel fizetési műveleteket, átutalásokat kezdeményezzen, így szerezze meg a folyószámlánkon lévő pénzünk mellett egyéb megtakarításainkat, hozzáférjen értékpapírszámlánkhoz, lekötött betétjeinkhez is. Ha az alkalmazást okostelefonunkra is letöltöttük, a csaló számára a banktól sms-ben érkező jóváhagyó kódokat is láthatóvá tesszük.
Gyakran gyanúsan kedvező befektetési lehetőség, nyeremény ürügyén kezdeményeznek a csalók telefonos kapcsolatfelvételt. Ugyancsak telefonos megkereséssel indult az a csalás, amelynél az ügyfelet egy általa nem ismert társaság nevében hívták fel azzal, hogy nyert egy nyereményjátékon, és a nyeremény átvételéhez az ügyfél okostelefonjára le kell töltenie az AnyDesk távoli elérést biztosító alkalmazást.
A károsultak elmondása szerint a csalók sokszor azt is kérik, hogy a távoli hozzáférést biztosító alkalmazás letöltése után menjenek át a másik szobába, eltávolodva így az eszköztől, mert „a vírusírtás csak így végezhető el sikeresen”. Gyakori az is, hogy a csaló azzal hiteget, hogy a gyanús tranzakció összegét másnap vagy egy későbbi időpontban visszakapja az áldozat, és a lelkére kötik, hogy addig ne is keresse se a bankját, se a rendőrséget. Előfordult még, hogy a bűnöző nem csak azt hitette el az áldozattal, hogy ő fog neki segíteni, nehogy csalók áldozata legyen, hanem azzal etette be, hogy a banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, ezért az ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről. Vagyis igyekeznek minden olyan lehetőségtől elzárni az áldozatot, ahol valódi segítséget kaphatna.
Figyelem, akkor sem biztos, hogy a bank alkalmazottjával beszélünk, ha látszólag a számlavezető bank telefonszámáról érkezik a hívás. Ismert elkövetési mód ugyanis a hívószám-hamisítás (spoofing) útján elkövetett csalás is. Sőt, már a mesterséges intelligenciát is bevethetik a csalók, például használhatnak annak segítségével előállított hangfelvételeket.
The post Egyre trükkösebbek a telefonos banki csalók, nagyon résen kell lennünk first appeared on 24.hu.
