Az éjszakai izzadás általában a nőket sújtja jobban, de előfordul, hogy a férfiak is szenvednek ettől a helyzettől, állapottól. Sok minden meghúzódhat az éjszakai izzadás hátterében, ezért mindenképpen egy alapos orvosi vizsgálat szükséges, aztán kezelni kell az okot, hogy az izzadás is megszűnjön.

A szorongás és a stressz is meghúzódhat az éjszakai izzadás hátterében. A stressz túlterheli az idegrendszert, ami éjszakai izzadást okoz. A napi rutin és az alvási szokások is növelhetik az éjszakai izzadás esélyét. A stresszkezeléssel és a relaxációs gyakorlatokkal azonban a stressz csökkenthető és meg is szüntethető.

A refluxbetegség is összefüggésbe hozható az éjszakai izzadással. Bizonyos ételek, gyógyszerek és a túlsúly is megnövelhetik a savas reflux kialakulásának esélyeit. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a késő esti vacsora beszüntetése segíthet a savas reflux tüneteinek csökkentésében. A savas reflux is oka lehet az éjszakai izzadásnak.

A hiperhidrózis nevű betegség is éjszakai izzadással jár együtt. Ezt a betegséget a túlműködő verejtékmirigyek okozzák, illetve a hiperhidrózisra szedett gyógyszerek is előidézhetik.

A különböző gyógyszerek is okai lehetnek az éjszakai izzadás kialakulásának, ilyenek például az antidepresszánsok, a hormonszabályozó gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és egyes lázcsillapító gyógyszerek. Izzadást okozhat az aszpirin, a szteroidok és a cukorbetegségre szedett gyógyszerek.

Férfiaknál az éjszakai izzadás hátterében a csökkenő vagy az alacsony tesztoszteronszint is meghúzódhat. A tesztoszteron egy létfontosságú hormon a férfiak számára. A hormonális ingadozások és egyensúlyhiányok szintén okozhatnak éjszakai izzadást. A tesztoszteronszint rendszeres ellenőrzése és szabályozása azonban megszüntetheti az éjszakai izzadást.

Az alacsony tesztoszteronszint mellett más hormonok egyensúlyhiánya is okozhat éjszakai izzadást. Ilyen hormonális probléma lehet a pajzsmirigy túlműködése, a mellékvesék rendellenességei, az agyalapi mirigy működésével kapcsolatos problémák, a vércukorszint nem megfelelő szabályozásából eredő cukorbetegség.

Az obstruktív alvás apnoe mintegy háromszorosára növelheti az éjszakai izzadást. Az alvási apnoe a légzést szabályozó agyi jelekkel kapcsolatos problémákat is jelezhet. Az alvási apnoe meg is szűnhet az életmód megváltoztatásával, például a testsúlycsökkenéssel, a dohányzásleszokással, az esti nagy vacsorák beszüntetésével.

Fertőzések és bizonyos betegségek is állhatnak az éjszakai izzadás mögött: az endocarditis, a tuberkulózis, az influenza, az autoimmun betegségek, a pajzsmirigy-túlműködés, a szív- és érrendszeri betegségek.

Az idegrendszeri rendellenességeket neurológiai állapotoknak nevezik; ezek is válthatnak ki éjszakai izzadást. Ilyen például a stroke, amely az agy véráramlásának blokkolását okozza. A neuropátia az idegek károsodása, amelyek jeleket szállítanak az agyból és a gerincvelőből a test többi részébe.

A mértéktelen izzadás rákos betegséget is jelezhet. Az egyik betegség a limfóma, amelynek korai felismerése és kezelése javítja a rákos betegek kilátásait.

Sok minden segíthet az éjszakai izzadás csökkentésében, ilyen például a hűvös alvási környezet kialakítása vagy a könnyű és szellőző hálóruha viselése alvás közben. Fontos, hogy légzőgyakorlatokat vagy relaxációs technikákat sajátítsunk el. Mindenképpen korlátozni szükséges az alkoholt, a koffeint és a fűszeres ételeket. Az izzadás csökkentését segíti még a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása, illetve az alacsony zsír- és cukortartalmú étrend.