Néhány héttel ezelőtt a Helene hurrikán szó szerint letarolta Észak-Karolina 25 nyugati megyéjét. Házakat és utakat tüntetett el, megszűnt az áram- és ivóvízellátás, nem üzemelt a mobilhálózat, legalább 95 ember meghalt, és cikkünk írásakor 92 személyt még mindig keresnek. Rengetegen voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat, akik pedig mégis maradtak, most élelmiszersegélyekre és egyéb támogatásokra szorulnak.
Ilyen körülmények között azt gondolhatnánk, hogy az emberek legkevésbé sem szeretnének a november 5-én esedékes elnökválasztással foglalkozni, ezt azonban egyelőre cáfolni látszik, hogy az úgynevezett korai jelenléti szavazás első napján, október 17-én rekordszámban jelentek meg a választók, összesen több mint 353 ezren. Kérdés, hogy ez Kamala Harrisnek vagy Donald Trumpnak kedvez inkább.
Sok republikánus, sok demokrata, de még több párt nélküli
Az elnökválasztással kapcsolatban többször is szóba került már, hogy a végeredmény várhatóan hét csatatér államon múlhat, ezek egyike Észak-Karolina. Ha csupán az elnökválasztások nyerteseinek személyét nézzük, akkor nem tűnik billegő helyszínnek, hiszen 1968 és 2020 között mindössze kétszer tudott demokrata elnökjelölt nyerni: az idén 100 éves Jimmy Carter, és az USA első fekete elnöke, Barack Obama.
Az arányokat elemezve azonban már árnyaltabb a kép, mert míg 2000-ben közel 13 pont volt a különbség a republikánus jelölt javára, addig 2020-ban már csak 1,3 pont. Az állam által a szenátusba delegált két szenátor közül 2014 óta mindkettő republikánus, a kormányzóválasztást azonban a legutóbbi két alkalommal a demokrata jelölt nyerte, a 14 képviselőházi körzeten pedig pontosan fele-fele arányban osztoznak a demokrata és a republikánus politikusok.
így nyilván őket célozzák meg leginkább az elnökjelöltek. A közel 3 millió, párt nélküli szavazó bármilyen választáson nagy jelentőséggel bírna, ám most, hogy Harris és Trump a közvélemény-kutatások szerint gyakorlatilag ugyanakkora támogatottsággal rendelkeznek, még hangsúlyosabb szerepet kapnak.
A mostani rendkívüli helyzetben az is számíthat, hogy az egyes pártok támogatói hogyan oszlanak meg az államon belül. A Helene hurrikán Észak-Karolina nyugati részét tépázta meg a legjobban, és ebben a 25 megyében Trump a legnépszerűbb jelölt. Az alábbi ábrán látható, hogy ezeken a területeken a legtöbb, közel félmillió regisztrált választó párt nélküli, de nem sokkal maradnak el tőlük a regisztrált republikánusok sem, miközben a demokraták mintegy 200 ezer fővel kevesebben vannak.
Az ABC News összeállítása megemlíti, hogy a Helene és az október eleji Milton hurrikán az észak-karolinai mellett floridai és georgiai területeket is érintett, ám ott a 2020-as választás eredményeit nézve nem olyan nagy a különbség a katasztrófa sújtotta és a többi megye között. Ezzel szemben Észak-Karolinában a nyugati megyékben négy évvel ezelőtt 62 százalékot kapott Trump, míg a középső és keleti részeken csak 48 százalékot, így az ottani szavazóbázis távolmaradása sokat nyomna a latban.
Az egyetlen biztos dolog a bizonytalanság
A hurrikán miatt természetesen fennáll annak a lehetősége, hogy az itteni lakosok valamiért nem mennek el szavazni, mondjuk azért, mert a természeti katasztrófát követően nem prioritás számukra a választáson való részvétel, vagy azért, mert szeretnének ugyan szavazni, de logisztikai problémákba ütköznek.
Ennek kiküszöbölésére az Észak-karolinai Választási Hivatal (NCSBE) bevezetett több könnyítést is.
Például azok, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat, kérvényezhetik, hogy máshol adják le a voksukat.
Ha már megkapták a szavazólapjukat, de a hurrikán miatt az elveszett, akkor kérhetnek újat.
Az érintetteknek nem szükséges fényképes igazolvánnyal sem igazolniuk magukat, helyette egy nyilatkozatot kell kitölteniük, és meghosszabbították a szavazólapok beküldésének határidejét is.
Ám, ha sikerül is leadniuk a szavazatokat, még mindig nagy kérdés, hogy kire fognak voksolni.
Najlah Feanny / Corbis / Getty Images Bill Clinton az Adrew hurrikán sújtotta térségek látogatása során.
2004-ben fia, George W. Bush felügyeletével már sokkal hatékonyabban lépett fel a FEMA a Charley hurrikán után, és annak köszönhetően, hogy nagy különbséggel megnyerte Floridát, megkezdhette a második elnöki ciklusát – idézte fel a Politico.
A természeti katasztrófára adott válasz kampányjelentőségét Donald Trump és Kamala Harris is felismerte: előbbi a bevándorlást okolta a katasztrófavédelem állítólagos hibáiért, míg utóbbi a kampányt félbeszakítva ellátogatott a hurrikán sújtotta térségbe. Ez azért is hasznos, mert a választók nagyon bizonytalanok: amikor egy kutatásban azt kérdezték tőlük, hogy Joe Biden elnök miként kezelte a katasztrófahelyzetet, akkor azt 44 százalékuk kritikusan ítélte meg. Amikor viszont – a kormányzati felügyelet alatt álló – FEMA-ról kérdezték őket, szinte ugyanennyien adtak pozitív választ.
Mindent összevetve a cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nem lehet választ adni, november 5-e után azonban az adatokat elemezve érvényes következtetéseket vonhatunk majd le.
The post Eldöntheti-e egy hurrikán az amerikai elnökválasztást? first appeared on 24.hu.
