Nyolcvanhárom éves korában, családja körében elhunyt Kupa Mihály közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter – tudatta a család az MTI-vel.
Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án.
1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. A 24.hu-nak adott utolsó nagyinterjújában Lampé Ágnesnek ezt mesélte erről az időszakról:
Nálam ’56-os röpiratokat és újságokat találtak, de elvitték a Kossuth-címeres kitűzőmet is. Az egyik osztálytársunk nyomott fel minket a rendőrségen, a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádoltak meg és ítéltek el. Előzetesben a Tolnai Lajos utcában ültem egyedül egy zárkában, ahol összesen egy ágy és egy kübli volt. A zsíros leveles tészta viszont jó volt. Az őrség és a kihallgatók mind ÁVO-sok voltak, rendőrnek öltözve. Amikor aztán több hónapos magánzárka után átmentünk a Markó utcába, az maga volt a paradicsom. Tizenheten voltunk egy cellában, többen egy szalmazsákon, de végre remek emberekkel lehetett beszélgetni. Volt ott NÉKOSZ-os elnök, POFOSZ-os elnök, forradalmi bizottságok tagjai, Ráday utcai cigány felkelő. Életre szóló leckéket tanultam tőlük.
1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt. Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát.
1975-ben doktorált. 1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott. 1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.
Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint az Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.
A miniszterség alig több mint két évig, 1993 elejéig tartott. A pénzügyminiszterek fogyóeszközök. De még ennyi idő alatt is sok mindent megcsináltunk, a Kupa-program nyolcvan százalékát elvégeztük
– értékelt az interjúban.
1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott. 1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.
2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt. 1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt. 1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott. 2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett. (MTI)
The post Elhunyt Kupa Mihály first appeared on 24.hu.
