Az Ismeretlen Budapest sorozatunkban 2015 óta bemutatott, rossz állapotú épületek egy része mostanra nyom nélkül eltűnt, vagy épp felismerhetetlenül átalakult, akadnak azonban olyan esetek is, amelyekben végül rámosolygott a szerencse az egyre veszélyesebbé váló romokra: ilyen a józsefvárosi magányos templomtorony is, amiről először közel kilenc évvel ezelőtt írtunk hosszú cikket.
A Vajda Péter utca derekánál, a MÁVAG által építtetett Kolónia, illetve a kisházas beépítések dominálta Tisztviselőtelep határán álló épület telkén eredetileg a szomszédos iskolaépület (Lechner Ödön és Reichl Kálmán, 1913–1924) tornaterme állt, amit a harmincas évek elején a saját templommal nem rendelkező kőbányai evangélikusok kaptak meg, majd a gellérthegyi sziklakápolnát, a lillafüredi Palotaszállót, illetve a visegrádi Salamon-torony konzerválással egybekötött átalakítását is jegyző Lux Kálmán (1880–1961) 1934-re alakított használható templommá.
Az épp kilencven éve beköltöző gyülekezet ennyivel nem elégedett meg, így Lux folytatta a tervezést, aminek eredményeként 1936-ban már kecses torony is magasodott az egykori tornateremhez ragadva:
Déri József-gyűjtemény A templom fénykorában, a mára sisakját vesztett toronnyal.
A Pasaréti téren álló Páduai Szent Antal-plébániatemplom (id. Rimanóczy Gyula, 1932–1934) tornya által inspirált struktúra, illetve a gyülekezeti terem végül alig négy évtizeden át adott otthont az egyre kisebb létszámmal tartott istentiszteleteknek, hiszen az egyházközség a hetvenes évek hajnalán az épület hátrahagyása mellett döntött.
A harangok 1974-ben a boldogkőváraljai templomba kerültek, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a Badacsonyi Állami Gazdaság, amely megvásárolta az ingatlant, hogy főleg Traubisodát tároljon benne. Nyolcvanas években nemesített badacsonyi szőlőoltványokat is árusítottak itt, így bátran mondhatjuk, hogy a cég minden lehetőséget megragadott a hasznosításra, nagy felújításban azonban nem gondolkodtak.
1994-ben még biztosan a balatonvilágosi Traubi-töltőüzem diszkontraktárát találhattuk volna a helyszínen, ahol némi kopogtatás után a bolti árnál olcsóbban juthatott hozzá az ember a kedvenc szőlős üdítőjéhez, a kapuk rövidesen azonban bezárultak, az épület pedig 1999-ben a Kőbányai Evangélikus Egyházközség tulajdonába jutott. Rövidesen aztán kiderült, hogy nincs pénzük a felújításra, így a tornateremként született részt tizenöt évvel ezelőtt nyomtalanul lebontották, a már akkor is szörnyű állapotúnak látszó torony azonban állva maradt.
A mindössze tizennégy négyzetméter alapterületű, vasbeton vázas építmény puszta létezésével is lyukat vágott a gyülekezet kasszájába, hiszen a kötelező jégtelenítés, illetve a minimális állagmegóvás is jókora összegeket emésztett fel, a kétezres években azonban látszott még kiút a helyzetből: a nagy gazdasági világválságot megelőzően előbb egy egyetemi kollégiumot (Luther Otthon), majd a fiatalon elhunyt lelkésznőnek, Andorka Eszternek emléket állító – a mozgássérültek és nem mozgássérültek együttélésére lehetőséget adó – Esztus-házat akarták itt felépíteni, de végül egyik terv sem válhatott valóra.
Farkas Norbert / 24.hu A torony 2022. január 24-én.
Az egyházközség hosszú éveken át próbált túladni az ingatlanon, ez pedig végül 2021-ben sikerült is: a vásárló a tulajdonjog földhivatalban történő bejegyzése előtt mindössze három héttel alapított projektcég, a Telek Torony Kft. volt, ami úgy döntött, hogy a velük megegyező tulajdonosi hátterű Lightouse Operations nevű céget hívja segítségül a torony társasházzal történő körbeépítéséhez.
Az első tervekre 2021 végéig kellett várni: december 16-án eljuttatták a kormányhivatalhoz a vonatkozó tervcsomagot, aminek a nemrég láthatatlanná tett építési adatbázisba feltöltött publikus lapjain egy huszonhét lakásos, irodákat is magában foglaló, egyszintes mélygarázst is rejtő, a magassági határ maximumát (21 méter) nyolc centiméter híján elérő beépítés látszott.
A rajzokon egyértelműen látszik, hogy az ekkor még semmilyen védelemmel nem rendelkező tornyot a befektető alig néhány lépésnyi távolságból akarta körbeépíteni, majd kolonáddal kívánta összekötni a régit az újjal.
ÉTDR A 2021-es helyszínrajz.
Lapunk akkori információi szerint a ragasztott téglaburkolattal rendelkező, hatemeletes ház terveit az evangélikus egyház számos épületén dolgozó, Ybl-díjjal is elismert Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) korábbi elnöke készítette el, azok valóra váltására azonban kevés sansz látszott, hiszen 2022 elején már a legnagyobb hazai ingatlanos oldalon próbáltak szabadulni a projekttől: a 469 millió forintos árcímke (a hirdetés fotója egy korábbi cikkünkben jól látszik) végül nem rettentette el az érdeklődőket, egyikük pedig le is csapott a lehetőségre.
A hozzánk két és fél évvel ezelőtt eljutó információmorzsák szerint a vevő egy informatikai cég volt, amely szintén irodaházban gondolkodott, és nem tűnt kizártnak, hogy merőben új tervek mentén próbálják ezt valóra váltani, így a védtelen torony bármelyik pillanatban egy óriási kupac építési törmelékké változhatott volna.
Farkas Norbert / 24.hu Az egykori kapu 2022-ben, rajta az evangélikusok jelmondatával.
A félelmek végül nem igazolódtak be, hiszen egyrészt az ingatlan ekkor mégsem váltott tulajdonost, másrészt pedig a józsefvárosi önkormányzat a 2022. május 5-i képviselő-testületi ülésén egyéves ideiglenes helyi védettséget adott a toronynak, megkötve a gazda kezét.
Tudni kell, hogy a bontási engedély megadásának nincs ismert akadálya, jelenlegi állapota igen leromlott, statikai problémák is fennállnak. Miközben a döntésnek nem célja az új tulajdonos tevékenységének meggátolása, a torony megmaradására esélyt jelenthet az ideiglenes védelem, amennyiben annak építészeti vagy helytörténeti jelentősége igazolódik az eljárás során
– írta akkor a kerület honlapja.
Azóta közel két és fél év telt el, forrásaink pedig augusztus elején jelezték, hogy elindultak a munkálatok, így ideje volt utánanézni annak, mi is készül a közel 1100 négyzetméteres földdarabon.
Az építési adatbázis augusztus közepén megszüntetett nyilvános részén olvasható információk szerint a fenti látványterveket is magukban foglaló csomag 2022. május 10-én, öt nappal a józsefvárosi önkormányzat átmeneti védelemmel kapcsolatos döntését követően kapott engedélyt, 2023. december 18-án pedig a kivitelezéshez szükséges elektronikus naplót is megnyitották. Erre 2024. május 23-án újra csak sor került, majd az augusztus 5-i talajmintavétel után elindultak a kezdeti földmunkák.
Mohos Márton / 24.hu A terület augusztus 5-i állapota – a torony mellett jól látszik a talajminta vételéhez szükséges eszköz.
Az építészek feladata ekkorra meglepő módon még nem ért véget: 2024. május 22-én újabb építési engedélykérés indult, amihez hét héttel később, július 16-án egy változási vázrajzot is feltöltöttek, amin immár egy
ÉTDR
Mindeközben a tulajdonosi háttérben is történt változás: az idei év elején a tulajdonjogot átadták a furcsa nevű Fiumei Virág Zrt.-nek, amelynek neve márciusban tűnt fel a földhivatali adatlapon.
A cégnévnek első hallásra semmi köze sincs az ingatlanpiachoz, ez azonban egyáltalán nem igaz: a 2018 májusában született Fiumei Virág mögött ugyanis az alapítás óta a felvidéki ingatlanpiacon jelen lévő Kreškóci Milan áll, aki – a szlovák korrupciós ügyeket feltáró Zastavme Korupciu egy korábbi írása szerint – a Strabaggal korábban számtalanszor együttműködő Norbert Bödörnek köszönhetően előrejutó Inpakot is kézben tartja.
ÉTDR Az idei engedélykéréshez csatolt helyszínrajz.
A 2021 végén véglegesített terveken jól látszott, hogy a tervezők a gyalogos bejáratot az egykori torony mellé helyezték, az irodákba érkezők pedig a Bláthy Ottó utca felől érték volna el a munkaállomásaikat, egy részük pedig talán a templom tervezett statikai megerősítésének, illetve helyreállításának köszönhetően újra régi fényében ragyogó nyomát is nézhette volna az ablakból.
Mohos Márton / 24.hu A torony 2024. augusztusi, a felújítást megelőző állapota.
Ez mostanra némiképp megváltozott: úgy tűnik, hogy az irodatereket a lakásszám maximalizálása miatt részben száműzték a falak közül, az építési terület határán szabályszerűen kihelyezett felirat szerint pedig az építészeti tervezéshez immár semmi köze Krizsánnak, hiszen generál-, illetve felelős tervezőként a Puskás Ferenc Stadion, a Magyar Zene Háza, illetve a Biodóm tartószerkezete mellett a Blade Runner 2049 díszleteinek egy részét is jegyző Arc-S Engineering & Design Kft.-t jelölik meg, míg a generálkivitelezői posztot a szintén Kreškócihoz kötődő nyitrai Stanter A.S. kapta meg.
Mohos Márton / 24.hu
A torony megmaradása mindeközben garantálttá vált: a képviselő-testület egy év után ellenszavazat és tartózkodás nélkül előbb meghosszabbította az átmeneti védettséget, majd kimondta a végső szót, és véglegesítette a védvonalat – köszönhetően talán a műemléki szakértői szakvéleménynek, ami teljes terjedelmében itt olvasható.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy cikkeinkkel ellentétben a maradvány állapota távolról sem kétségbeejtő, a szabad szemmel is jól látható sérülések ugyanis csak felületiek, így a folyamat megállítható, majd visszafordítható, a gondokat pedig talán a harmincas években használt bauxitbeton egyenetlen minősége okozta.
Mohos Márton / 24.hu A terület Bláthy Ottó park felőli arca augusztus 5-én.
Az írás ettől függetlenül arra is felhívja a figyelmet, hogy a torony felső részét egy szakaszon az omlásveszély miatt sűrű fonatú acélhálóval vonták be, a harangokat befogadó felépítmény pedig kritikus állapotú.
A munkák megindulása mindent összevetve akár jó hírként is értékelhető, hiszen a torony a következő egy-két évben megmenekül a végleges meggyengüléstől, a körülötte születő lakóház terveinek minősége, valamint az utcaképet formáló megoldásai azonban nem kimondottan szerencsések, hiszen a profitmaximalizálást elengedve akár olyan beépítés is születhetne itt, amely nem teszi zárójelbe az építészeti értéket.
The post Elindult a józsefvárosi magányos templomtorony körbeépítése first appeared on 24.hu.
