A tavaszi meleg beköszöntével, illetve a kisebb-nagyobb esőzések hatására megindult a hazai békák vándorlásra. A kétéltűek ilyenkor telelelőhelyeikről a szaporodóhelyül szolgáló vizek felé indulnak. A jelentősebb vonulási útvonalakon és átkelő helyeken sokszor közúti forgalom is áthalad, így az állatok komoly veszélynek vannak kitéve. Ebben az időszakban rengeteg elütött békát figyelhetünk meg, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonban azon fáradoznak, hogy ezt megakadályozzák.
A Keleti-Bükk térségében található Nyögő-patak völgye régóta nevezetes a barna varangyok vonulásáról. Amint a nemzeti park írja, ezen a területen korábban helyi önkéntesek, az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatával közösen mentették a varangyokat, mára azonban békaterelőket és átereszeket építettek, hogy biztonságban tudják őket.
A barna varangyok (Bufo bufo) viszonylag nagy, erőteljes testfelépítésű békák. Ivari kétalakúság jellemzi, amely a testméretekben is kifejeződik: a nőstények 8-11 centiméter, míg a hímek 5-8 centiméter hosszúra nőnek. A vonulás közben a nagyobb termetű nőstények egy-egy kisebb hímvarangyot cipelnek a hátukon.
Hasonló módon vándorolnak az erdei békák (Rana dalmatina) is, amelyek közepes termetű, karcsú, feltűnően hosszú lábú kétéltűek.
A barna varangy és az erdei béka – akár hazánk összes békafaja – védett állat, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Az autóutak mellett a vonuló békákra veszélyt jelentenek feltöltetlen medencék, fedetlen aknák is, amelyekbe belezuhanva csapdába eshetnek. A természetvédelmi őrök a Csincse-völgy egyik beerdősült szakaszán egy ilyen fedetlen vízaknára bukkantak, ahonnan számos kétéltűt mentettek ki. A 2014-ben bezárt Diósgyőri Várfürdő medencéi is hasonló kelepcék a békák számára, ám ezeket a Miskolci Fürdők Kft. sűrű szövésű dróthálóval kerítette el, így nem jelentenek veszélyt.
The post Elkezdődött a békák tavaszi vonulása first appeared on National Geographic.
