Egy friss tanulmány alapján 5700 éves csontokon talált vágási, aprítási és harapási nyomok arról árulkodnak, hogy a mai Spanyolország területén az újkőkori közösségekben gyakori volt a kannibalizmus – olvasható a Phys.org-on. Francesc Marginedas, a Katalán Emberi Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet (IPHES) munkatársa és kollégái több mint 600 maradványt vizsgáltak, amelyek 11 felnőtthöz, serdülőhöz és gyermekhez kötődnek. A leleteket az Atapuerca-hegységben található El Mirador-barlangban tárták fel.
A mikroszkópos elemzés a kannibalizmus jeleit mutatta ki, úgy tűnik, több esetben a bőrt és izmokat levágták, megfőzték, egyes esetekben pedig a csontvelőt is kinyerték. A kannibalizmus a halált követően történt, a holttesteket megnyúzták, a végtagokat eltávolították, majd feldolgozták.
Az ősi kannibalizmust nehéz értelmezni, hiszen a bizonyítékok gyakran szűkösek vagy kétértelműek. Jelen esetben a csapat kizárta a túlélési kényszert, így az élelemhiányt. Mivel a régióból nem ismert hasonló, az sem valószínű, hogy az emberhús evése valamilyen rituálé vagy temetkezési szokás része volt.
A feltételezések alapján az elhunytak egyetlen családhoz vagy nagyobb közösséghez tartoztak, az őket elfogyasztók pedig egyetlen esemény során végeztek velük.
A kutatók szerint a kannibalizmus a korabeli csoportok közti erőszakkal állhatott összefüggésben.
Ezt támasztják alá más, spanyolországi, franciaországi és németországi leletek. A hasonló eredmények megkérdőjelezik azt a hagyományos nézetet, hogy a neolitikumban a földművelő közösségek nagyrészt békében éltek egymás mellett.
Az El Mirador-barlang egyébként valóságos régészeti kincsesbánya. A helyszínen korábban a bronzkori kannibalizmus nyomai is előkerültek.
The post Ellenségeiket ehették meg az ősi földművesek first appeared on National Geographic.
