A hidegháborús űrverseny után az utóbbi időben az emberiség figyelme ismét a Holdra irányult, ezúttal azonban a történet nem kétszereplős. Az elmúlt években az Egyesült Államok, India, Izrael, Japán, Kína és Oroszország is elindított leszállóegységet az égitesthez, igaz, a missziók közül több kudarcba fulladt. 2025-ig öt ország, az Egyesült Államok, India, Japán, Kína és a Szovjetunió hajtott végre sikeres robotizált puha landolást az objektumon, embereket pedig továbbra is csak Amerikának sikerült eljuttatnia a felszínre.
Az állami űrhivatalok mellett immár a magánvállalatok is komoly érdeklődést mutatnak az égitest iránt, ami jól jelzi: az űrverseny ezúttal nemcsak erőfitogtatásról és az új technológiák kifejlesztéséről, hanem közvetlen gazdasági érdekekről is szól. A Holdon rengeteg értékes nyersanyagot termelhetne ki az emberiség, az objektum ráadásul kiindulási pontként szolgálhatna más égitestek eléréséhez.
A hosszú távú célok között szerepel, hogy az űrhajósok ne pusztán elérjék a felszínt, hanem tartósabban meg is telepedjenek ott, kolóniákat hozva létre.
Heritage Space / Heritage Images / Getty Images A Mars a NASA egyik felvételén.
A megtelepedés a nagy földrajzi felfedezésekhez mérhető fordulópontot hozna el történetünkben – pozitívumokkal, például a beáramló értékes nyersanyagokkal, illetve negatívumokkal, így az új konfliktusforrásokkal egyaránt.
Fontos különbség a hidegháborúhoz képest, hogy noha az Egyesült Államok jelenleg is vezető szerepet tölt be a világűrben, a legfőbb rivális immár nem a Szovjetunió – vagy Oroszország –, hanem Kína. Az ázsiai ország az elmúlt években komoly eredményeket ért el Hold-fókuszú űrprogramjával, évtizedek óta nem látott versenyhelyzet elé állítva Amerikát.
Régi huzavona
A NASA-féle Artemis-program miatt napjainkban evidenciának vesszük, hogy az Egyesült Államok prioritása a világűrben a Hold. A hivatalosan 2019-ben elindított stratégia a legendás Apollo-programra utal, a görög mitológiában Artemisz Apollón ikertestvére.
A program célja,
hogy 1972 után ismét ember lépjen a Hold felszínére;
megalapítsanak egy állandó helyi bázist;
létrehozzák az égitest körül keringő Lunar Gateway űrállomást;
valamint hogy az égitestnél kialakított infrastruktúra segítségével további emberes küldetéseket vezessenek a Marshoz.
A megvalósítás egyelőre messze nem zökkenőmentes, jelen állás szerint legkorábban 2027-ben léphet ismét amerikai a Holdra.
Az égitest újbóli felkeresése tíz évvel ezelőtt még csak ötlet szintjén sem szerepelt a legfőbb feladatok között: az Egyesült Államok hosszú ideig hol a Hold, hol egy bolygó, a Mars felé kacsingatott. Az Artemis-program valójában ezen régi huzavona végére tett pontot.
George W. Bushban, Barack Obamában és Donald Trumpban közös, hogy egyikőjük elnöksége sem elsősorban az űrpolitika miatt lett emlékezetes – igaz, Trump vízióját ma már sokan egészen előremutatónak tekintik. Ugyan mindegyik politikus adminisztrációja ért el szép eredményeket a NASA révén, ciklusaik közvetlenül valójában nem tekinthetőek amerikai sikertörténetnek a világűrben.
TIM SLOAN / AFP George W. Bush amerikai elnök a színpadra lép, hogy bejelentse a NASA-val kapcsolatos elképzeléseit, amelyek között szerepel a Holdra való visszatérés és az emberes Mars-repülések. A kép 2004. január 14-én készült a NASA washingtoni központjában.
Bush 2005-ben indította el az úgynevezett Constellation-programot részben azzal a céllal, hogy 2020-ra ismét asztronauta lépjen a Holdra, valamint megalapozzák az égitesten az emberi jelenlétet, ezzel készítve elő a Mars elérését – a terv lényegében az Artemis előképének tekinthető. Csakhogy az elkövetkező években a projekt nem kapta meg a további szükséges támogatásokat, túllépte a büdzsét, késéseket szenvedett, ráadásul valódi innovációkat sem tudott felmutatni.
Éppen ezért Obama 2010-ben eltörölte a programot, a NASA hosszú távú feladatául pedig a Marson való emberes landolást tűzte ki. Lényegi előrelépések viszont két ciklusa alatt sem történtek, Trump elnöksége alatt, az Artemis-programmal így ismételten a Hold vált az elsődleges céllá.
A stratégia mellett utóbb Joe Biden is kitartott – igaz, mint fentebb írtuk, az előrehaladás gyakorlatilag a kezdetek óta jelentős kihívásokkal küzd. Meglepő módon ugyanakkor elnöki beiktatását követően épp Trump lehet az, aki keresztbe tehet a Holddal kapcsolatos terveknek.
The post Eltérítheti a NASA-t Elon Musk Mars-mániája first appeared on 24.hu.
