Az Egyesült Államok szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, „erősen valószínűsíthetően” azért, hogy Ukrajna ellen harcoljanak. Az USA, Ukrajna és Dél-Korea állítása az, hogy a katonák száma több ezer főre tehető, a legtöbben közülük még Oroszországban vannak. Washington szerint a célállomásuk és a háborúban betöltött szerepük egyelőre nem világos. A két, atomfegyverrel rendelkező ország vezetése cáfol.
A múlt héten már megjelentek olyan hírek az ukrán sajtóban és Telegram-csatornákon, melyek szerint észak-koreai katonák sebesültek vagy haltak meg a fronton. Bár ezeket az információkat később mindkét oldalról tévesnek minősítette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy tiszteket küldött a megszállt ukrán területekre, és összesen 12 ezer katonát tervez elindítani Oroszország megsegítésére.
Úgy vélem, mielőtt csapatokat telepítenének, először tiszteket küldtek a helyzet felmérésére
– nyilatkozta Zelenszkij.
Kijev úgy tudja, a katonákat egy ünnepség keretében személyesen Kim Dzsongun észak-koreai diktátor bocsátotta útra ebben a hónapban. Ukrajna október 24-i közlése szerint az első észak-koreai egységeket már átszállították a kurszki frontra.
A dél-koreai hírszerzés úgy tudja, Észak-Korea 3000 katonát – köztük a különleges erők tagjait – küldött Oroszország keleti régióiba, ahol három katonai bázison zajlik a kiképzésük és az akklimatizáció. Úgy tudják, összesen 10 ezer katona bevetését tervezik.
Szöul mesterséges intelligenciát használó arcfelismerő rendszerrel azonosítani tudott frontra küldött tiszteket is, akik valószínűleg azért is lehettek ott, hogy segítsék az észak-koreai gyártmányú KN-23 típusú rakéták használatát. Az egyik azonosított tiszt a koreai rakétafejlesztések kulcsfigurája, aki a Kim Dzsongun egyik tavalyi rakétagyári látogatásán készült felvételeken is megjelent.
Dél-Korea szerint az észak-koreai különleges erők 1500 tagját az orosz hadiflotta csendes-óceáni hajóival szállították Vlagyivosztokba, ahonnan várhatóan hamarosan tovább állnak, már orosz katonai egyenruhával, fegyverekkel, hamis okmányokkal felszerelkezve. Szibériai katonákból álló egységekhez osztották be őket, hamis papírjaik szerint burjátok (ez egy a Mongóliával határos területen élő szibériai nép). Később további 1500 katonát szállítottak Oroszországba.
Handout / various sources / AFP A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat október 18-án kiadott műholdfelvétele az észak-koreai fegyverekkel megrakott orosz Angara nevű hajóról, amely az észak-koreai Raszon kikötőjében áll indulásra készen.
Az észak-koreaiak oroszországi jelenlétét amerikai oldalról Lloyd Austin védelmi miniszter erősítette meg, ahogy azt is, hogy a titkosítás alól feloldott hírszerzési bizonyítékaik alapján az október első felében érkezett katonák kiképzésen vesznek részt.
Közölte még, ők sem hiszik, hogy az észak-koreai csapatok elérték Ukrajnát, de aggódnak – és ezért hozták nyilvánosságra információikat –, hogy a következő lépések a konfliktus súlyos eszkalációjához vezethetnek. „Hogy mit fognak csinálni, azt majd meglátjuk.
Ha Észak-Koreának az a szándéka, hogy Oroszország oldalán részt vesz ebben a háborúban, az nagyon-nagyon komoly kérdés. Ennek nem csak Európában lesznek hatásai. Ez hatással lesz az indo-csendes-óceáni térségre is.
– mondta a miniszter római sajtótájékoztatóján. Az amerikai információkat a NATO is megerősítette, a szervezet főtitkára, Mark Rutte, és például Boris Pistorius német védelmi miniszter is aggodalmának adott hangot.
A Kreml „álhírnek”, Phenjan pedig „alaptalan pletykának” titulálta az észak-koreai csapatok Ukrajnába küldéséről szóló információkat. Észak-Korea egyszemélyi vezetőjének nagyhatalmú húga, Kim Jodzsong azzal vádolta Dél-Koreát és Ukrajnát, „a két, az USA által tenyésztett rossz kutyát”, hogy „koldulnak, és meggondolatlan megjegyzéseket tesznek két atomhatalommal szemben” mindenféle bizonyíték nélkül, ez pedig „szörnyű helyzethez vezethet”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön nem erősítette meg, de nem is cáfolta az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétét, mindössze annyit mondott, hogy
nem Oroszország tettei vezettek az eszkalációhoz.
Miért segítene Észak-Korea?
Észak-Korea egy volt azon négy ország közül, melyek az ukrajnai invázió megindítása után az ENSZ-ben Moszkva elítélése ellen szavaztak. Putyin 2024 júniusában Phenjanba utazott, ahol bejelentette, hogy aláírtak egy kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely szerint segítik egymást, ha valamelyiküket külső agresszió éri.
Dacára az ENSZ-szankcióknak, amelyeket Oroszország is elfogadott Észak-Koreával szemben, abból az orosz vezetés se csinált eddig titkot, hogy észak-koreai munkások dolgoznak (favágóként vagy az építőiparban) az országban, így a donyecki újjáépítésben is – ezzel devizához juttatják a koreai vezetést és a pocsék állapotban levő gazdaságot.
Oroszország már több tucat észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki ukrán célpontokra, valamint rengeteg tüzérségi lövedéket és páncéltörő rakétát kapott a kommunista országtól – állítja Dél-Korea, Ukrajna, az Egyesült Államok és független szakértők is. Szöuli információk szerint
Arról már korábban is lehetett hallani, hogy az észak-koreai lövedékek és fegyverek használata problémát okoz az oroszoknak. Ebből a szempontból nem lenne meglepő, ha a kommunista diktatúra személyzetet, mérnököket küldene a fegyvereik működtetéséhez, karbantartásához.
Kijev szerint a koreai katonák bevetését azért kérhette Putyin Kimtől, mert így elkerülhetett egy újabb népszerűtlen mozgósítást. Washington becslése szerint Oroszország havonta 25–30 ezer új katonát toboroz, ami éppen elég a halottak és sebesültek pótlására. Egyes katonai elemzők úgy vélik, hogy a Kreml nehezen tudja fenntartani ezt a tempót egy újabb mozgósítás nélkül.
Lloyd Austin Rómában arról is beszélt, ha az észak-koreaiak beszállnak a háborúba, az az orosz katonai képességek hiányára és Putyin elkeseredettségére világít rá.
Azt jelzi, hogy Oroszország nagyobb bajban lehet, mint ahogy azt eddig a legtöbben gondolták.
– mondta az amerikai védelmi miniszter. Az oroszok veszteségeit mindenesetre nem pótolja Phenjan segítsége, annak ellenére sem, hogy Észak-Korea jól képzett katonáit küldheti Európába.
Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP Kim Dzsongun, Vlagyimir Putyin és Kim Jodzsong Phenjanban 2024. június 19-én.
Észak-Koreának azért előnyös a fegyverek és a csapatok biztosítása, mert
így harctéri tapasztalatokat szerezhetnek katonáik, akik pénzt kapnak szolgálatukért,
a pénzszűkében levő Phenjan pedig a számítások szerint már 540 millió dollárt kereshetett fegyverei eladásából.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy Oroszországtól cserébe további olajat és más termékeket kaphat a nukleáris fegyverprogramja miatt szankciók alatt álló totális diktatúra.
Dél-Korea és az USA attól tart, hogy Oroszország Phenjan által áhított hadászati technológiát vagy képességet is átadhat. Az szinte biztos, hogy megismerkedhetnek a fejlett dróntechnikával a koreaiak, illetve
Mindent egybevéve: évtizedek óta először van Észak-Koreának olyasmi a tulajdonában, amiért egy nagyhatalom hajlandó fizetni, sőt kifejezetten esdekel érte.
Ugyanakkor kockázatot is vállal Kim Dzsongun, ha a katonáit bevetik. Egyrészt azok a katonák látni fogják, hogy mennyire le vannak maradva a világtól. Ha pedig ágyútölteléknek küldik őket a frontra, és rosszul bánnak velük az oroszok, az dezertálásokhoz, disszidálásokhoz vezethet, ami az egyik rémálma a phenjani rezsimnek.
Kijev már közzé is tett egy videót, amely a koreai katonáknak szól, mondván, adják meg magukat, ne haljanak meg egy idegen államért. Ha így tesznek, Ukrajna gondoskodni fog róluk.
Változtathat-e a háborún az észak-koreaiak bevetése?
Kérdés, mi előnye származik az oroszoknak az észak-koreai katonák bevetéséből. Egyes szakértők szerint a nyelvi és kulturális különbségek nehézségeket okoznak. Érdemi változást nem igazán lehet ettől a lépéstől várni, de segíthet meghosszabbítani az egymás lassú felőrlését célzó háborút.
A háborús zóna jelentősen kibővült az ukrán erők orosz területre tett előrenyomulásával, az észak-koreai csapatok az ilyen betörések elleni védekezésben játszhatnak szerepet
– véli a dél-koreai Dongguk Egyetem munkatársa, Kim Dzsonghjun a Reuters beszámolója szerint.
Nina Liashonok / NurPhoto / AFP Ukrán katona Odessza régióban 2024. október 10-én.
A Foreign Policy cikke szerint is a kurszki területen történt ukrán behatolást szüntethetik meg a koreaiak, akiket már novemberben bevethetnek. Ez belesimulna a két ország nyár eleji megállapodásába, miszerint Moszkva és Phenjan segít egymásnak, ha egy külső agresszor rájuk támad. Másrészt az ottani orosz erőket át lehet csoportosítani a front déli részére, ahol az utóbbi időben sikereket értek el, és amivel áttörést érhetnének el.
Szakértők úgy vélik, ha valaki meg tudja akadályozni, hogy az észak-koreaiak részt vegyenek az oroszok oldalán a harcokban, az Hszi Csin-ping kínai elnök. Kína mind Moszkvával, mind Phenjannal szoros kapcsolatot ápol, gazdaságilag mindkét ország ki van téve Pekingnek, amelynek nem érdeke, hogy instabilitást és konfliktust teremtsen Ázsiában. Hszi a napokban tett oroszországi látogatása során ezért is nyilatkozhatta azt, „ne öntsenek olajat a tűzre” a hadban álló felek.
The post Eszkaláció, nemzetközi konfliktus – új fejezetet nyit az orosz-ukrán háborúban az észak-koreai katonák megjelenése first appeared on 24.hu.
