A lakossági megtakarítók egy része menekül a forinteszközöktől a gyakori árfolyamingadozás és a hosszú távon gyengülő tendencia láttán. Amíg 2020 előtt még 330 forint alatt volt az euró kurzusa, addig 2024 derekára már 400 forinthoz közeli euróárfolyamokat láthatunk. Az elmúlt két évben volt ennél rosszabb is a helyzet, hiszen a 2022. októberi mélypont idején rövid időre 430 környékére gyengült a magyar deviza. Ezzel együtt az elmúlt évek külpolitikai bizonytalanságai újabb löketet adtak a befektetőknek, hogy euróra konvertálják forint-megtakarításaikat.
Aki a korábbi években euróban tartotta a spórolt pénzét, az kecsegtető lehetőségeket találthatott a magyar lakossági állampapírpiacon. Az euróövezeti inflációt lekövető Prémium Euró Magyar Állampapírt (PEMÁP) kamatprémiummal együtt 10 százalék fölötti nominális hozamot is fizetett az eurózónás csúcsinfláció idején. Ezt a papírt azonban 2023 márciusában kivezették, és azóta
Ma már korántsem érhető el olyan magas hozam az euróban denominált lakossági állampapíroknál, mint amekkorát korábban megszokhattunk az inflációkövető kötvényeknél. Tegyük hozzá, az eurozóna inflációja mostanra 2,6 százalékra csökkent.
Jelenleg mindössze egyetlen eurós lakossági kötvényre vonatkozik nyilvános ajánlattétel az ÁKK-nál, ez pedig a 2027/U jelű Euró Magyar Állampapír (EMÁP).
A 2027/U egy 3 éves futamidejű, negyedéves kamatfizetésű, a 3 hónapos EURIBOR-hoz (európai irányadó bankközi kamatláb) kötött változó kamatozású állampapír. Az EMÁP kamata egy az egyben leköveti az EURIBOR-t, ezen felül nem kínál kamatprémiumot, ellentétben a korábbi PEMÁP-sorozatokkal. A márciusban kibocsátott kötvény első kamatperiódusbeli kamata évi 3,940 százalék volt, aktuálisan pedig 3,711 százalék. A csökkenés összhangban áll azzal, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatot vágott júniusban.
A 2027/U-ról érdemes megjegyezni, hogy teljes kibocsátási összege 150 millió euró volt, és esetében az ÁKK értékesítési korlátot határozott meg. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Államkincstár egy EMÁP-sorozatból legfeljebb 500 ezer euró együttes névértékű sorozatot értékesíthet egy befektetőnek.
Amennyiben tehát egy magánszemély a magyar lakossági állampapírpiacon, járulékos költségek nélkül, adómentesen – és a pénzvisszautalásnál tranzakciós illeték nélkül – kívánja fialtatni euró-megtakarításait, annak jelenleg be kell érnie az aktuálisan 3,711 százalékos kamatú papírral.
Példát említve: az ÁKK májusban bocsátotta ki, a sávos, évi 6,73 százalékos átlagkamatú új Magyar Állampapír Pluszt, a Diszkont Kincstárjegyek hozamai pedig 5,5 százalék körül alakulnak jelenleg.
A legújabb nemzetközi kötvényeknél most nagyobb a hozam
Az ÁKK legutóbb 2024 januárjában bocsátott ki nemzetközi (REPHUN jelzésű) euróalapú kötvényeket összesen 1,5 milliárd eurónyi összegben. Az öt és fél éves futamidejű, 2029-ben lejáró, fix kamatozású zöldkötvényeket évi 4,275 százalék hozamért lehetett lejegyezni. Az árfolyamváltozások miatt ezekkel a papírokkal immár névérték fölött kereskednek, így aki most akar a sorozatból vásárolni, az már csak 3,90 és 3,94 százalék közötti hozamra számíthat.
Hasonlóak a kondíciók a dolláralapú REPHUN-kötvényeknél. Az államadósság-kezelő legutóbb szintén januárban bocsátott ki 5,8 milliárd dollár összegben egy 2033-as lejáratú sorozatot. Ez dolláralapon évente fix 5,741 százalékos hozamot kínált, a kuponja pedig 5,5 százalékot fizet.
Eurós megtakarításban gondolkodva a dolláros államkötvények esetében azonban árfolyamkockázattal és esetleg az árfolyamkockázat fedezését célzó többlet tranzakciós költséggel is kalkulálni kell. „Ha mindezekkel számolunk, akkor az 5,5 százalék körüli dollárhozam összhangban van a 3,9–4 százalék körüli eurós kötvények hozamszintjével” – hívta fel lapunk figyelmét Szabó József Gyula, az OTP Alapkezelő Befektetési igazgatója.
A legfrissebb REPHUN-sorozatok hozama azonban még mindig magasabb, mint az EMÁP-papíroké, bár a különbség nem látványos: 3,9 százalék versus 3,7 százalék, vagyis a devizakötvények
Forintban mérve 100 milliós vagy milliárdos nagyságrendű befektetések esetében ugyanakkor ez az alacsony számbéli eltérés is mérhető különbség.
A nemzetközi intézményi devizakötvények árazása eltér a lakosságiakétól: az előbbiek esetében az országkockázati felár is egyértelműen megjelenik a hozamszintben, ami végső soron az ország nemfizetési kockázatának megítélését tükrözi, egyebek közt beárazza a GDP-arányos államadósság, valamint a költségvetési és a monetáris politika miatt fennálló kockázatokat. A lakossági papírok esetében azonban a kincstár áraz, a lakosság pedig árelfogadó: csak arról dönthet, hogy a kínált kamat mellett vásárol vagy sem.
Ha azt nézzük, hogy a 2029-es lejáratú német állampapírok most körülbelül 2–2,23 százalékos hozamszinten forognak, akkor az EMÁP-sorozat 3,77 százalékos hozamában is megjelenik egy 150–180 bázispont körüli országkockázati felár. A lakosságnak azonban kisebb felárat kínálhat az állam, mint az intézményi befektetőknek, amelyek ezt a mutatót érzékenyebben és kritikusabban mérik, hiszen összehasonlítást tesznek a különböző országok közt – magyarázta a befektetési igazgató.
A REPHUN-sorozatok persze a magyar lakossági befektetők számára is elérhetők, de csakis a másodpiacon. Tehát a magánszemélyek nem férhetnek hozzá a Magyar Államkincstárnál e kötvényekhez, hanem azokat csak bankon, befektetési szolgáltatókon keresztül vásárolhatják meg, vagy helyezhetik a portfóliójukba. Ez esetben pedig számolniuk kell a járulékos díjakkal és költségekkel.
Hogyan történhet meg ez?
2010 után az Orbán-kormányok állandó retorikai eleme volt, hogy Magyarország akkor jár jól, ha az államadósság a külföldi intézményi befektetők helyett inkább a hazai kisbefektetők befektető kezében van. A szavakat egy ideig sikerült tettekre is váltani: az államadósság devizaaránya a 2010-es 50 százalékról 20 százalék alá csökkent a 2010-es évek végére, azóta viszont megugrott 27 százalék fölé.
A forintalapú állampapíroknál az elmúlt években komolyan törekedett arra a kormányzat, hogy minél több lakossági befektetők vonzzon be.
Róka László / MTVA
De mi történik a devizapapírok esetében? Az ÁKK gyakorlatában a pragmatizmus lehetett az irányadó az EMÁP-sorozat esetében.
„Ha kisebb tételekben vonnak be forrást, annak magasabb az adminisztrációs költsége, hiszen sok ezernyi kincstári ügyfél adatait kell kezelni, nyilvántartani. Hatékonyabb lehet az intézményi befektetői körből kisebb egységköltség mellett, nagy tételekben bevonni a forrást” – magyarázta Szabó József Gyula. Az ÁKK 2024-re meghatározott céljai szerint a teljes államadósságon belül legfeljebb 30 százalék lehet a devizaarány, vélhetően ezt a célt is szem előtt tartották a legújabb EMÁP-sorozat kibocsátásánál, mivel június végére 28,9 százalékot ért el ez a mutató.
Ha cél lenne, hogy devizában vonjon be több forrást az állam a lakosságtól, akkor vélhetően jobb kamatfeltételekkel kínálná az eurós papírokat a lakosságnak – mint ahogy erre a múltban is volt példa
– értékelt a befektetési igazgató.
Ez alapján megállapítható, hogy bár növekszik az euróarány a lakossági megtakarításoknál, és az ország sérülékenységét csökkentheti a hazai finanszírozás, az ÁKK jelenleg nem törekszik arra, hogy több devizaforrást vonjon be a hazai piacról. A forintos állampapírok piacán továbbra is érvényesül a „patrióta gazdaságpolitika”, a devizás piacon viszont már nem nagyon, ennek pedig a hátránya lehet, hogy a magyar magánszemélyek külföldre viszik euró-megtakarításaikat.
A kamatadó-mentességből lehet előnyt kovácsolni
Amennyiben a hasonló lejárattal forgalomban lévő REPHUN-kötvényekkel vetjük egybe az EMÁP 2027/U sorozatot, akkor a nemzetközi kötvénynek már nincs kamatelőnye. A 2022-ben évi 5 százalékos fix kamatozással piacra dobott eurós zöldkötvény jelenleg az árfolyam-emelkedés miatt már csak 3,61 százalékos lejárati hozam mellett érhető el, ami 10 bázisponttal kevesebb, mint a lakossági kötvény hozama – árnyalta a képet lapunknak Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára.
Ez a papír továbbra is elérhető az intézményi kör és a másodpiacon a lakosság számára is. Összességében viszont a nemzetközi kötvények hátránya, hogy kamatadó-kötelesek, miközben a lakossági devizás állampapírok mentesülnek e közteher alól – hívta fel a figyelmet egy másik fontos különbségre.
Az ÁKK kizárólag az EURIBOR mozgásához kötötte az egyetlen elérhető lakossági eurókötvény kamatszintjét, ami azzal jár, hogy csökkenő hozamkörnyezetben
Az inflációs aggodalmak miatt jelenleg nagy a bizonytalanság, ám az EKB napirenden tartja a további kamatvágást, a befektetők 2024-re és 2025-re is az eurókamatok óvatos csökkentését árazták be.
Ezzel szemben a 2027-es REPHUN eurókötvénynél nincs meg ez a rizikó, hiszen fix kamatozású. További előnye, hogy magasabb árfolyamszint mellett eladható, amíg a lakossági papírnál célszerű a lejáratig tartás. Ha mai tudásunk alapján vetjük egybe a két kötvénysorozatot, akkor a lejárat felé közeledve nagyjából fej fej mellett alakulhat a hozamszintjük, hiszen a REPHUN kamatelőnye elolvadhat a kamatadó-fizetés után – becsülte Beschenbacher Kornél.
Ha azonban a későbbi lejáratokra tekintünk, akkor már a kamatadót beszámítva is jobban jár a befektető a másodpiacon elérhető állampapírral, mint a lakosságival. Például a 2031-es lejáratú REPHUN 4,25 százalékos, a 2033-as pedig már 5,375 százalékos kamatozású – fűzte hozzá.
Összességében a befektetési szolgáltatók számos lehetőséget kínálnak azoknak a megtakarítóknak, akik az EMÁP-énál jobb euróhozamokra vágynak. Egyebek közt árfolyamfedezeti-ügyleteket köthetnek, vagy külföldi állampapírokat, vállalati kötvényeket vásárolhatnak náluk – pluszdíjak mellett. Nem utolsósorban pedig már az ausztriai bankok is megkezdték a vadászatot a magyar ügyfelek euró-megtakarításara.
The post Eurókötvények: magasabb kamatot kaphatnak a külföldi befektetők, mint a lakosság first appeared on 24.hu.
