A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) frissen közzé tett jelentése alapján nemcsak az augusztusi lég- és tengervíz-hőmérsékletek döntötték sorra a rekordokat, de az elmúlt 12 hónap (2023. szeptembertől 2024. augusztusig) is rekorder volt.
Ebben a 12 hónapban az 1991-2020 közti időszakhoz (sokévi átlaghoz) képest 0,76 Celsius-fokkal, az iparosodás kezdetéhez képest 1,64 Celsius-fokkal volt melegebb.
A 2024-es év első 8 hónapja a 2023-as hasonló időszakhoz képest is melegedett, mégpedig 0,23 Celsius-fokot.
A három nyári hónap összességében 0,68 Celsius-fokkal volt melegebb a sokévi átlaghoz képest.
Ez azt is jelenti, hogy az év hátra lévő 4 hónapjának 0,3 Celsius-fokkal hidegebbnek kell lennie ahhoz, hogy az egész 2024-es év hőmérséklete alacsonyabb legyen a 2023-asnál.
Európában a 2024. augusztus 1,57 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991-2020-as évek átlagánál, ezzel a második legforróbb augusztus volt kontinensünkön (a „győztes” a 2022-es volt, ekkor 1,73 Celsius-fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál).
Nem csak Európában volt rekord meleg: az Antarktika, Mexikó, Kanada, az USA-ban Texas állam, Északkelet-Afrika, Irán, Kína, Japán és Ausztrália is extra hőségtől szenvedett 2024. augusztusban.
Míg Nyugat- és Északnyugat-Európában a szokásosnál csapadékosabb nyár volt, addig Európa többi részén az átlagnál kevesebb csapadék hullott, különösen a Mediterráneumban és Kelet-Európában néhol az aszályt is elérte a csapadékhiány.
Míg a 2023-as melegrekordok egy részéért még felelőssé lehetett tenni a Csendes-óceánon kialakult El Nino-jelenséget, ez 2024-re már nem volt igaz. Az idei esztendő azt a melegedést tükrözi, amit az ember okozta klímaváltozásnak köszönhetünk.
The post Európában és globálisan is 2024 nyara volt a legmelegebb first appeared on National Geographic.
