Szíria és Gáza
2024. december 8-án, a késő ősszel meginduló ellenzéki offenzíva hatására, Szíriában összeomlott az Aszad-rezsim. A gyors lefolyású eseményeknek számos geopolitikai vonzata van. Veszélybe kerültek például Oroszország és Irán pozíciói a közel-keleti országban. A nyugati hatalmak azonban – szintén ennek hatására – elkezdték fontolgatni a nyitást, annak ellenére, hogy a HTS néven ismert, korábban az al-Kaida részeként működő, Mozgalom Szíria Felszabadításáért elnevezésű iszlamista milícia lett az ország ura. Arról, hogy kik ők, mit akarnak, itt írtunk részletesen, most azonban az események geopolitikai vonzatáról lesz szó, annak is egy specifikus mozzanatáról.
Bassár el-Aszad elmozdítására ugyanis nemcsak Irán, Oroszország, az EU, vagy az USA reagált, de természetesen Izrael is. Izrael pedig az 1960-as évek óta megszállás alatt tartja a Golán-fennsíkot, amely korábban szíriai terület volt. A rezsim bukásának hírére Izrael úgy érezte, hogy veszélyes lehet, ha a szír állam hadseregének eszközei iszlamista milíciák kezébe kerülnek, illetve az is, ha egy ilyen erők által irányított Szíria szomszédságában találja magát. Éppen ezért az IDF, azaz az Izraeli Védelmi Erők, katonái még aznap benyomultak Szíriába, a Golán-fennsík felől, és megszálltak több szír területet is, egyfajta ütközőzónát alakítva ki. A megszállt zónában van a stratégiai fontosságú Hermon-hegy, ahonnan Damaszkusz is lőhető. Emellett az izraeli légierő csapást mért az Aszad-rezsim által hátrahagyott hadieszközökre:
elsüllyesztették gyakorlatilag a teljes szír hadiflottát,
a repülőtereken megsemmisítettek rengeteg vadászgépet,
de nem egy szárazföldi katonai létesítményt is lebombáztak.
Benjamin Netánjahu izraeli miniszterelnök sietve jelentette be, hogy a megszállás csupán ideiglenes, célja, hogy a bizonytalan kimenetelű szír hatalomváltás ne érintse Izraelt negatívan. Később azonban már úgy nyilatkoztak, hogy előre nem látható, meddig lesz szükséges a megszállást fenntartani.
Santiago Montag / ANADOLU / AFP Az izraeli hadsereg tankja a szíriai Golán-fennsíkon található Quneitra tartomány Al Hamadyeh nevű területén 2025. január 6-án.
Hasonló a helyzet Gázában is, ahova az izraeli hadsereg a 2023. október 6-ai Hamász-támadás után vonult be. Megszállta többek között Khan Juníszt, a Gázát Egyiptommal összekötő határsávot, illetve egy keskeny sávot, Gázavárostól délre, amely így ékként vágja ketté az övezetet. A határszakaszt azért foglalták el, mert az alatta húzódó alagútrendszer, illetve az itt folyó csempészet révén a Hamász képes volt Egyiptomból ellátmányt és hadieszközöket beszerezni. Az övezet kettévágását pedig azért találhatta Izrael célszerűnek, mert így megnehezíti a Hamász dolgát mind a terület irányítása, mind a hadműveleteik összehangolása terén.
Ebből a leírásból könnyen látható azonban, hogy mindezen előnyöket kizárólag a megszállás hosszútávú fenntartásával lehet kiaknázni. Netanjáhu ennek megfelelően végül Gáza kapcsán is nyilvánosan kijelentette, hogy nem fognak letenni a Gázai övezet megszállásáról. 2024 februárjában úgy fogalmazott, hogy „határozatlan időre” fogják „átvenni” a terület katonai irányítását. Mindez a gyakorlatban is megnyilatkozik. Az izraeli hadsereg ugyanis az ellenőrzése alá vont gázai területeken elkezdte az utak és az infrastruktúra kiépítését. Ennek része egy, az övezetet kettészelő út is, amelyet az IDF épített, még a tavalyi évben. 2024 végén pedig arról érkeztek hírek, hogy Izrael közel 20 katonai támaszpontot épített Gázában, amihez körülbelül 600 palesztin épületet dózeroltak el. Mindez azt mutatja, hogy a zsidó állam kormánya hosszú távra tervez mind a Golán-fennsíkon, mind Gázában.
The post Évtizedek óta most a legerősebb Izrael geopolitikai helyzete a Közel-Keleten, de ezért jelentős árat kellett fizetnie a zsidó államnak first appeared on 24.hu.
