A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2025. július 31-én hitelesítette a legfrissebb villám hosszúsági világrekordot, amely az USA viharokban különösen gazdag régiójában alakult ki. Az óriásvillám Texas keleti részétől egészen Kansas City-ig nyúlt, számtalan kusza oldalággal együtt – ez a távolság nagyjából a Párizs-Velence távolságnak feleltethető meg. Autóval 8-9 óráig, repülővel másfél óráig tartana egy ekkora út megtétele.

Az előző hosszúsági rekordot is e területen mérték, még 2020 áprilisában, amaz a villám 61 kilométerrel volt rövidebb az új rekordernél. Külön regisztrálják a leghosszabb ideig zajló villámcsapás rekordját, illetve további, villámokkal kapcsolatos rekordokat is.

Az óriásvillám egy úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszer (MKR) szülötte volt. Ezek a nagy területi kiterjedésű, igen erős zivatarokból felépülő rendszerek ugyan hazánkban sem ismeretlenek, ám a legfőbb területüket az USA középnyugati régiója és a Préri Kanadába is átnyúló területe jelenti. Emellett néhány dél-amerikai régióra is jellemző lehet a kialakulásuk.

Az új rekordot a 2017-es viharrendszer eredeti vizsgálata során nem vették észre, egy későbbi analízis tárta fel a létezését. Ez az első olyan villámrekord, amelyet a GOES-16 időjárási műhold adataiból sikerült azonosítani.

„Valószínű, hogy még ennél extrémebb villámok is vannak, s a jövőben, ahogy egyre jobb és több meteorológia adatunk lesz, majd azokat is sikerülhet rögzíteni és megismerni” – mondta Randall Cerveny professzor, a WMO szélsőséges jelenségekkel foglalkozó kutatója.

Más villámrekordok

• a leghosszabb idejű villám 2020. június 18-án Uruguay és Argentína területe felett játszódott le, és 17,1 másodpercig tartott
• a legtöbb közvetlen halálos áldozattal járó villámcsapás 1975-ben Zimbabwében volt, 21 fő hunyt el, akik egyetlen kunyhóba húzódtak be a vihar elől.
• A legtöbb közvetett módon villámhoz köthető halálos áldozattal egy egyiptomi, 1994-es eset járt, amikor Dronka városában olajtartályokat gyújtott fel a villám, s a lángoló olaj elöntötte a városkát, itt 469 fő vesztette életét.

A villámok ellen csak a szilárd építmények és a zárt, fémszerkezetes járművek óvnak, így ha közeledik a vihar, és már 10 kilométeren belül villámlik, érdemes mielőbb ezek védelmébe húzódni. Ma már rengeteg hobbi időjárási oldalon vannak valós idejű villámcsapás-térképek, de ezek nem teljesen tökéletesek, a térkép nem egyszer el van csúszva a valós helyhez képest, így ne kizárólag ez alapján tájékozódjunk!

Valószínűleg gyerekkorában mindenki megtanulta, hogy lehet a villám távolságát megbecsülni, de az ismétlés nem árt: A villámlást meglátva mérjük az időt, magunkban számolva vagy persze még jobb, ha órával. A mennydörgés megérkeztéig számolunk, majd a kapott számot elosztjuk hárommal. (Mivel a hang terjedési sebessége a levegőben 343 méter másodpercenként, így nagyjából 3 másodperc alatt tesz meg egy kilométert a hang.) Az eredmény kilométerben adja meg a villám távolságát. Bár a villámlás a levegőben, és nem a földfelszínen keletkezik, ám a becslésben így kapott távolság a valóstól nem jelentősen tér el, és arra teljesen megfelelő, hogy tudjuk, mikor kell bemenni a házba vagy beülni a zárt autóba a biztonságunk érdekében.

A villámok megfigyelése távérzékeléssel nem könnyű feladat, ám a geostacionárius pályán keringő műholdak műszerei kiválóak e célra. A műholdak ilyenkor a bolygónk ugyanazon pontja felett keringenek, ugyanazt a régiót „látják” a műszereik folyamatosan. Az újabb amerikai GOES műholdak, a Meteosat harmadik generációs villámmegfigyelő rendszere, vagy épp a kínai FY-4 rendszer azonban egyre több és egyre precízebb adattal szolgál, így a villám-világrekordok valószínűleg a jövőben gyakrabban dőlhetnek majd meg.

The post Ez a legújabb villám-világrekord first appeared on National Geographic.