A keményítőből készülő nanoszálakból a sebgyógyulást gyorsító, a baktériumokat távol tartó tapasz, kötszer, vagy épp a gyógyuló csontok számára támasztékként szolgáló, illetve gyógyszerek bejuttatásához használt segédanyag készülhet. A University College London számolt be egy újonnan kifejlesztett módszerről, amelyben a nanoszálakhoz szolgáló keményítő kivonását tették környezetbarátabb és gyorsabb folyamattá.

A módszer lényege, hogy nem közvetlenül a növényekből, energiát és vizet is nagy mennyiségben igénylő módon vonják ki a keményítőt, hanem olyan, keményítőben gazdag termékből, mint például a liszt. A kutatóknak e módon 372 nanométer (a méter milliárdad része) vékony, ez olyannyira vékony, hogy ha fény hullámhossz volna, akkor ultraibolya tartományú lenne.

A valódi spagetti készítésekor a lisztből és vízből álló masszát fém lyukakon préselik át, most a kutatók hasonló módszert alkalmaztak. Azonban nem átnyomták a masszájukat, hanem elektromos töltés segítségével szippantották át a lyukakon a készülő nanoszálat.

A kutatók a nanospagettit a legvékonyabb szálú ismert olasz tésztával, a su filindeu (isten cérnája) nevű szardíniai különlegességgel hasonlították össze. Ez a kézi készítésű tésztakülönlegesség mintegy ezerszer vastagabb szálú a nanospagettinél. A nanoszálakból egy kb. 2 centis szövetet alkottak, ez jól látható, azonban a szövet egyes szálai a hagyományos fénymikroszkóp számára is túl vékonyak. Emiatt csak elektronmikroszkóppal lehetett megörökíteni, hogy is néz ki.

Ez a nanoszálakból álló anyag nagyon hasonló a szervezet sejtjei körüli extracelluláris mátrix anyagára (ez fehérjék és szénhidrátok hálózatából áll). E tulajdonsága, és az, hogy biológiailag lebomló, különösen alkalmassá teszi a gyógyászati felhasználásra. A keményítő ráadásul megújuló forrás, a cellulóz után a második leggyakoribb biológiai anyag. A kutatók a továbbiakban a nanospagetti tulajdonságát és viselkedését mérik majd fel.

The post Ez a világ legvékonyabb spagettije first appeared on National Geographic.