Bár sokan ma is csak legyintenek, ha az ultraibolya sugárzás káros hatásáról esik szó, egyáltalán nem szabad félvállról venni ezt a veszélyforrást. Az UV-A csupán a bőr felszíni rétegét érintik, ennek köszönhető, ha leégünk vagy lebarnulunk, az UV-B azonban mélyebbre hatol, és okoz károsodást.

Mindkettő károsítja a bőrsejtek DNS-ét, és ezekből bőrrák alakulhat ki – ráadásul a károsodás halmozódik. Ez azt jelenti, minél többet van valaki a napon, annál inkább nő az esélye a bőrrákra. Fontos azt is tudni, hogy az elmúlt évtizedek ózonszint-csökkenése miatt folyamatosan nőtt és nő a bőrrákos esetek száma, emiatt nem jó azzal érvelni, hogy bezzeg 200 éve a tűző napon dolgoztak őseink egész nyáron.

A nyári barnaság sajnos még mindig státusszimbólum (persze nem akkor, ha valaki kőművesmunkával barnul le, hanem akkor, ha a tengerparton hasalva), holott régen az volt a szép, akinek fehér maradhatott a bőre, mert ő biztosan nem dolgozta magát barnára a napon. A naptejek képesek megvédeni a bőrünket, ám fontos, hogy megfelelően alkalmazzuk őket, ennek érdekében a Medical Express egy kis mítoszrombolással járul hozzá a helyes döntéseinkhez. Nézzük végig a leginkább elterjedt mítoszokat, és a cáfolataikat!

Mítosz: amíg nem ég le az ember, addig nincs gond

Cáfolat: Mivel az ultraibolya sugárzás hatásai halmozódnak, ezért nem kell a hosszú távú károsodáshoz leégni. „Minden alkalommal, ha a bőrt károsítja a napfény, mindegy, hogy van leégés vagy nincs, a bőrnek ki kell javítania kialakult károkat” – mondta Dr. Henry Lim, a napfény hatásaival foglalkozó bőrgyógyászati kutató. Hozzátette, ha ez gyakran történik vagy hosszú ideig halmozódik, akkor a bőr elveszíti a DNS-hibajavító képességét.

Mítosz: a naptej akadályozza a szervezet számára szükséges D-vitamin képződését

Cáfolat: a szükséges D-vitamin kialakulásához egészen kevéske idő is elegendő, a mi égövünkön hetente két-három alkalommal 5-10 perc napfény az arc, a karok és a lábak felületén megtermeli a kellő mennyiségű vitamint. Ezt pedig akkor is megkapjuk, ha egyébként használunk naptejet – elég arra gondolni, hogy mennyi időt töltünk az utcán pólóban például munkába menet.

Dr- Lim hozzátette, az emberek természetükből adódóan túl kevés naptejet kennek magukra, így még naptejjel is hozzájutunk a vitaminunkhoz. Emellett, ha valaki nagyon aggódik, akkor külső forrásból is hozzájuthat a D-vitaminhoz, ételében vagy tablettában.

Mítosz: a naptej rákkeltő hatású

Cáfolat: sajnos igen elterjedt tévhit ez, ám a naptejek összetevőit folyamatosan ellenőrzik, s biztonságosnak találják. Az összefüggés pont fordított: ha valaki megfelelően használja a naptejet, akkor elkerülheti a rákot.

Mítosz: alacsony UV-szint esetén nem kell naptej

Cáfolat: Az UV-index az UV-B tartományt jelző érték, azonban az UV-A se ártalmatlan, attól még védelmezni kell magunkat. Minimális fényben is van UV, így védeni is érdemes magunkat ellene. A napsugarak 80 százaléka még a felhőkön is átjut, és hozzájárul a ráncainkhoz, a bőrszínünkhöz és persze hosszabb távon a bőrrákhoz is.

Mítosz: sötét bőrhöz nem kell naptej.

Cáfolat: A helyzet az, hogy a sötétebb bőrűek bőrrákját általában később veszik észre, később diagnosztizálják, így nehezebb őket kezelni is. Érdemes tehát nekik is használni a naptejeket.

Mítosz: Fokozatos barnulással meg tudjuk védeni a bőrünket a Nap káros hatásaitól.

Cáfolat: A lebarnult bőr nagyjából annyi plusz védelmet nyújt, mint egy 5-ös faktorú naptej, ez pedig igen távol van a szükséges védelemtől, mondta el Dr. Lim. A barnulás önmagában is bőrkárosodást jelez egyébként. „A barnulás nem egészséges, a barnulás nem más, mint annak a jele, hogy a testünk igyekszik magát megvédeni” – tette hozzá a kutató.

Mítosz: Egyes antioxidánsok helyreállítják a napozás okozta károkat.

Cáfolat: bár valóban elősegítik a DNS-károsodás helyreállítását, ahhoz nem elegendőek, hogy minden hatást kivédjünk velük, A bőr védelméhez hozzájárulnak de önmagukban kevés a hatásuk, „nincs olyan tabletta, ami kiválthatná a naptejet” – mondta a kutató.

Mítosz: A naptejben lévő vegyületek felhalmozódnak a szervezetben.

Cáfolat: nem készültek olyan kutatások, amelyek a naptejek hatóanyagainak hosszú távú hatásait vizsgálták volna. A szakemberek azt javasolják, ha valaki ettől tart, hogy használjon fizikai védelmet adó naptejet a kémiai védelem helyett. Ez azt jelenti, hogy például a krémben lévő ásványi szemcsék biztosítják azt, hogy az UV ne jusson el a bőrig.

Mítosz: Egy jó kalap megóv.

Cáfolat: a kalap csak a felülről érkező sugarakat szűri, és például a fej számára valóban nyújt védelmet. Különösen fontos lehet azoknak, akik kopaszodnak, mivel a hajas fejbőr védelmére nem sok naptejünk van még. Azonban a különféle felületekről – például a vízről, talajról, épületekről – visszaverődő UV ellen mit sem ér a viselése.

Dr. Lim hozzátette, a legjobb az, ha nem csak egy módszert alkalmazunk, hanem többféle módon igyekszünk óvni a bőrünket a káros napsugaraktól.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy nem elegendő csak a bőrünket óvni, a szemünket se hagyjuk ki, megfelelő UV-szűrést biztosító napszemüveg nélkül nem szabad útnak indulni ma már.

The post Ezek a legelterjedtebb tévhitek a napozásról és a naptejről first appeared on National Geographic.