Három lépcsőben és öt fő témában tervezte meg jövőjét a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) és a Kínai Emberes Űrrepülési Ügynökség (CMSE) a 2024-2050 közötti időszakra, amelyről a kínai állam hivatalosan is beszámolt, és amelyet a Universe Today ismertetett.
Az öt megnevezett tudományos témán belül 17, előnyt élvező területen remélnek áttörést a kínai szakemberek.
Extrém világegyetem
Az univerzum eredetének és fejlődésének kutatása, amelynek során feltárják az extrém körülmények közt működő fizikai törvényszerűségeket. A sötét anyag, valamint a normál anyag detektálása, felkutatása az univerzumban is ide tartozik.
A téridő hullámai
Az alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok, valamint a legősibb gravitációs hullámok észlelése mellett azt is szeretnék feltárni, hogy milyen a természete a gravitációnak és a téridőnek. E méréseket, megfigyeléseket elsődlegesen a világűrből szeretnék elvégezni.
Panoráma a Föld és a Nap környezetéről
Bolygónk, a Nap, valamint ezek kapcsolata, a helioszféra, a Naprendszerben uralkodó fizikai folyamatok és kapcsolati rendszer vizsgálata megértése a legfőbb irányelv. Bolygónk tekintetében a keringési rendszerének, a Hold-Föld kapcsolatnak a megértése a fő téma, ezen felül az űridőjárás, illetve a napkutatás.
Lakható bolygók
Mind a Naprendszerben, mind azon kívül az égitestek lakhatóságának kutatása, a Földön kívüli élet kutatásával egyetemben. Kiemelt szerep jut a fenntartható fejlődésnek, a Naprendszer múltja feltárásának, a bolygók egyes rétegeinek, légkörének megismerésének, és az exobolygók kutatásának.
Biológiai és fizikai űrkutatás
Az anyag és az élő szervezet űrbéli körülmények közti viselkedését szeretnék feltárni, a már ismert fizikai törvényszerűségek – mint például az általános relativitáselmélet – mélyebb megértését keresik. A mikrogravitációs környezet, a kvantummechanika, illetve az űrbiológiai kutatások is prioritást élveznek.
Ez lesz az időrend
A három fő szakaszból az első 2027-ig zajlik, amelyben a jelenlegi tevékenységek (pl. a kínai űrállomás, a Tienkung fenntartása) a terv, folytatják az emberes holdutazás előkészületeit és a holdkutatás következő fázisát, valamint a bolygókutatást. E szakasz része annak az 5-8 űrszondának, műholdnak tervei jóváhagyását és előkészítését, amelyek nemzetközi jelentőségűek lesznek
A második szakasz 2028-2035 között zajlik, ennek során a korábbi szakaszban folyó és megkezdett küldetések folytatása, a holdutazás, a nemzetközi tudományos-kutató holdbázis kiépítése. Ezen időszak alatt 15 olyan küldetésre készül Kína, amelyek eredményei az űrkutatás élvonalába tartoznak.
A harmadik szakaszban 2036-2050 között több mint 30 tudományos űrmisszióra kerül sor, amelyek számos kulcstémában érnek majd el világszínvonalú eredményeket.
Az ambiciózus tervek egyértelművé teszik: a kínai űrkutatók szeretnék átvenni a NASA jelenlegi vezető helyét.
The post Ezek Kína űrtervei 2050-ig first appeared on National Geographic.