10. Vörös szobák

Nem megszokott, hogy egy horrorfilm – pláne egy sorozatgyilkosos témát feldolgozó alkotás – felkerüljön az év legjobb filmjeit felvonultató toplistákra, de Pascal Plante nem is úgy mesél el egy rettenetes sztorit, ahogy azt várnánk. Ráadásul a Vörös szobákban épp a sorozatgyilkos a legkevésbé érdekes, arra a két nőre koncentrál ugyanis, akik rajonganak a gyilkosért. Az eleve kudarcra ítélt, valószínűtlen, barátságnak is alig nevezhető kapcsolatuk áll a középpontban, miközben a film a sorozatgyilkosokat övező hype-ról és a gruppikról is mesél. A Vörös szobák (kritikánk itt olvasható) legnagyobb erénye azonban az, ahogy a képen kívülre rejti a terrort. Sosem látjuk premier plánban a rettenetes kínzásokat és gyilkosságokat, de halljuk, érzékeljük, látjuk őket az arcokon, ahogyan kiül rájuk az iszonyat, vagy éppen – és ez talán még rémisztőbb – a teljes közöny. (Polák Zsóka)

ADS Service Kft.

9. Tűzvörös égbolt

Christian Petzold üzembiztosan készíti lassan kibontakozó, személyes, de a csendesnek tűnő felszín alatt általában kitörni készülő feszültségeket rejtő filmjeit, melyek a mai német film elismert sztárrendezőjévé tették. Filmjei azonban ritkán törnek ki az artmozik közegéből, és nem kivétel ez alól a Tűzvörös égbolt sem, ami még csak nem is emelkedik ki különösebben Petzold remekműveket felsorakoztató életművéből – ennek ellenére egyik körül sem alakult ki igazi nemzetközi hype, így egyetlen filmje sem jutott eddig Oscar-jelölésig. A Tűzvörös égbolt sem, pedig mind az erdőtüzekkel súlyosbított, fojtogató atmoszféra, mind az ügyesen adagolt rejtélyek és titkok, mind pedig a színészi játék (különösen a kiállhatatlan írót játszó Thomas Schubert és a Petzold által gyakran foglalkoztatott, csodásan természetes Paula Beer) magasan az átlag fölé emelik. Ahogy kritikánkban fogalmaztunk: „Petzold rendezői tehetségét valójában nem is ennek a koncepciónak a kifundálása mutatja, hanem az, hogy belső és külső valóságok egymásra vetítése nem teszi kimódolttá, keresetté a filmet”. (Inkei Bence)

Vertigo

8. Tökéletes napok

Februárban írt kritikánkban azt a merész kijelentést tettük, hogy az idei év egyik legkedvesebb filmélményét jelenti, ahogy egy szófukar japán férfi két órán át tokiói vécéket suvickol. Az állítás most, decemberben is tökéletesen megállja a helyét, Wim Wenders csendes drámája ugyanis valóban az éves filmtermés egyik legszívmelengetőbb darabja. A nyíltan japánrajongó rendezőtől eredetileg egy rövid dokumentumfilmet vártak volna a The Tokyo Toilet (TTT) nevű projektről, de egy kétórás film lett a vége, amely egy vécétakarítót követ, ahogy az elsőre egyhangúnak tűnő napjaiban, csendesen szemlélődik. Wenders márpedig mestere a szemlélődésnek: a Tökéletes napok akkor a legjobb, amikor látszólag nem történik semmi, csak figyeljük az akkurátusan és főleg csendben szöszölő Hirajamát, aki a legnagyobb elhivatottsággal suvickolja a vécéket napi nyolc órában, mégis minden nap hálával tekint fel az égre. (Polák Zsóka)

Cirko Film

7. Téli szünet

Sokkal, de sokkal kevesbé utálnánk a karácsonyi filmeket, ha olyanok lennének, mint Alexander Payne filmje:

Nem fojtja meg sem a giccs, sem a kötelezően beleerőltetett optimizmus, nem gyomlálták ki belőle az ünneprontó melankóliát és a tragédiákat sem

– írtuk a kritikánkban a Téli szünetről, melynek magyar címe elég szerencsétlen, hiszen az angol eredeti (The Holdovers) félreérthetetlenül utal a társadalom által ilyen-olyan okokból hátrahagyott főhőseinkre. Az elit bentlakásos iskola népszerűtlen tanára, magányosan gyászoló szakácsnője és problémás diákja magukra maradnak a karácsonyi szünetben, és nyilván senkit nem lep meg, hogy idővel leomlanak a közéjük emelt falak, ám Payne ezt sallangmentesen, no meg szívmelengető és kedves humorral oldja meg. Az pedig külön bravúros, hogy a film nem csak tökéletesen idézi meg a kora hetvenes éveket, de egyenesen olyan, mintha magát a filmet is akkor forgatták volna. Paul Giamatti, Da’Vine Joy Randolph és Dominic Sessa hibátlan játéka ezek után már csak a hab a tortán, és ez az amerikai filmakadémiát sem hagyta érintetlenül. (Inkei Bence)

UIP-Duna Film

6. A szenvedély íze

The post Ezek voltak 2024 legjobb filmjei first appeared on 24.hu.