A kötelező akciózás és az ársapka után a csirkemell és a sertéscomb árrése is csökkent az árstop előtti szinthez képest.
Mi történt? A két népszerű élelmiszer a csirkemell és a sertéscomb esetében sem a korábbi árrések (a beszerzési és a fogyasztói ár különbsége) álltak vissza a kötelező akciózás és az ársapka eltörlése után, hanem azoknál jóval kisebbek – írja a G7.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által működtetett Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) hetente összesíti bizonyos termékek esetén a termelők és üzletláncok által szolgáltatott értékesítési árat, kiskereskedelmi beszerzési árat és a fogyasztói árat is. (Az utóbbiak különbsége nem azonos a kiskereskedelmi láncok profitkulcsával, ugyanis a láncoknak egyéb költségeik is vannak, mint például a munkaerő, a raktár- és boltbérlés, az energiaár és egyebek.) Ezeket az adatokat vizsgálja az elemzés az ársapkák előtti, az ársapkás, a kötelező akciózás alatti, és az ezek utáni időszakban.
Hogyan változtak az árrések? A csirkemell esetében az ársapkák esetében 31 százalékos volt az átlagos árrés, a piaci szabad árazás visszatérése után azonban csak 9 százalékos. A sertéscomb árrésében hasonló folyamat ment végbe, az ársapkák előtt 52 volt, utána viszont már csak 14 százalékos az árrés.
Mi lehet a csökkenés oka? Az árstop feloldása után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bevezette az Árfigyelő rendszert, ami a kiskereskedelmi piaci verseny erősödését eredményezhette. Illetve, a rendszer kiemelt figyelmet irányíthatott az ársapkás termékek áraira, arra ösztönözve a kiskereskedőket, hogy alacsonyabb, nem feltétlen profitmaximalizáló árakat határozzanak meg ezen termékek esetében, és esetleg más termékek árait növeljék.
Ezt az is alátámasztja, hogy az ársapkás termékek helyettesítői esetében, szemben az ársapkás termékekkel, továbbra sem dolgoznak kisebb felárral a boltok, az árrések itt nem változtak.
The post Ezeken a népszerű termékeken kevesebbet keresnek a boltok, mint az árstop előtt appeared first on Forbes.hu.
