Tudósok és egyházi szakértők új jelentésükben részletesen elemezték az 1582-ben elhunyt szent, Áviai Szent Teréz maradványait, amelyek állapotát „tökéletesnek” minősítették. A jelenséget egyedülállónak és természetes csodának tartják – írja a Múlt-kor.hu. Tavaly szeptemberben 110 év után először nyitották fel a spanyolországi Alba de Tormesben lévő sírját, a karmelita rend márciusban 53 oldalas előzetes jelentést kapott a szent földi maradványainak állapotáról.

A feltárt részek – az arc és a lábfej – ugyanolyanok, mint 1914-ben voltak. Bár a bőr mumifikálódott, színe nem változott, így jól látszik, különösen az arc

– idézi a lap Marco Chiesa atyát. Luigi Capasso olasz antropológus professzor azt mondta, „a jobb láb, a bal kéz, a szív és a bal kar bőre, szövetei és izmai épek, semmilyen bomlás nem figyelhető meg”. A kutatók úgy vélik, Szent Teréz testének rendkívüli állapota a sír száraz mikroklímájának köszönheti, mivel a túlzott nedvesség általában gyorsítja a bomlási folyamatokat.

„Isten élete bennem”

Teréz, miután belépett a karmelita rendbe, megbetegedett, úgy tűnt, nem fog magához térni, három évig feküdt magatehetetlenül az ágyában az ávilai Megtestesülés kolostorban. Végül csodával határos módon néhány nap alatt teljesen felépült, saját elmondása szerint Szent József segítségével. Ezután hosszú évekig élte a karmelita apácák tulajdonképpen kényelmes életét – ekkoriban a kolostorban, ahogy szerte Európában sok helyen, könnyített rendszabályok szerint éltek a szerzetesek és apácák.

Valamikor az 1550-es évek közepén aztán be kellett látnia, hogy ez az élet sem viszi közelebb a vágyott üdvösséghez, és Szent Ágoston Vallomásainak olvasása, illetve egy pokolról átélt látomása nyomán gyökeresen megváltozott az élete. „Az, amit addig éltem, az én életem volt. Az pedig, ami ekkor kezdődött, Isten élete bennem” – írta arról, amit valódi megtérésének tartott.

Sarutlanok

Ezután éveken át intenzív, rohamokként jelentkező látomásai voltak, de rendtársai meg voltak győződve arról, hogy ahelyett, hogy Istentől kapna útmutatásokat, éppenséggel a Sátán kerítette hatalmába. Teréz persze maga is kételkedni kezdett vízióinak eredetében, míg végül egy ferences szerzetes, a későbbi Alcantarai Szent Péter, majd mások is a szárnyaik alá vették, és meggyőzték arról, hogy merje követni a látomásait.

Az apáca ezután az eredeti, szigorú karmelita rendszabályokat igyekezett feléleszteni, majd a rend és a helyi elöljárók ellenállását legyőzve, 1562-ben a semmiből egy Szent Józsefről elnevezett szerény kolostor építésébe kezdett. Hosszú küzdelem után végül megkapta II. Fülöp spanyol király és XIII. Gergely pápa támogatását is egy új, a régitől a „sarutlan” jelzővel megkülönböztetett karmelita rend létrehozására – itt írtunk róla részletesen.

The post Ezért nem bomlik le Szent Teréz teste first appeared on 24.hu.