Az idő abszolút relatív, mindig a megfigyelőhöz van kötve: ha az irodában elsétálunk az asztalnál ülő kolléga mellett, a mi óránk máris lassabban ketyeg, mint az övé
– mondja a 24.hu-nak Szabó Olivér Norton.
A napjainkban újra felpörgő űrverseny eredményeként belátható időn belül megkezdődhet a Hold kolonizálása, ember léphet a Marsra, az emberiség a gyakorlatban is megkezdi terjeszkedését a világűrben. E munka nyilvánvalóan számtalan megoldandó problémát vet fel, köztük olyanokat is, amelyek bő fél évszázada még csak elméletben léteztek. Mint az idő relativitása, az „objektív idő” hiánya.
Laikusként nyilván nem is gondolunk bele – vagy ha igen, akkor is rácsodálkozunk, de a miértek sorolásán túl nehezen jutunk –, hogy például a Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön, és ez bizony hatással lesz többek között a holdi navigációra. Ebben a korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a földi GPS-rendszer valójában adaptálható égi kísérőnk viszonyaihoz, itt és most az alapvető miértekről lesz szó: miért gyorsabb az idő múlása a Holdon, és miért lassabb mondjuk a Marson?
Szabó Olivér Nortont, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet demonstrátorát, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászát kérdeztük.
Gyorsul és lassul az idő
Az idő tehát viszonylagos, mindig az észlelő helyzetétől függ, és minden párhuzamos észlelés valós, magyarán adott szituációban tényleg máshogy telik. Nem az ember aktuális „időérzékéről” van szó, hanem valóban gyorsabban vagy lassabban öregszenek a sejtjeink, illetve az észlelő lehet egy óra is, amely tényleg eltérő ütemben ketyeg az egyes helyzetekben.
A lényeg a gravitáció és a sebesség. Minél kisebb a tömegvonzás, annál gyorsabban múlik az idő, és minél nagyobb a sebesség, annál lassabban
– magyarázza a csillagász.
Földi környezetben, ahogy messzebb kerülünk bolygónk középpontjától, úgy csökken a ránk ható gravitációs erő, vagyis egy hegy tetején felgyorsul az idő. A sebességgel viszont lassul, így itt a magyarázat a cikkünk elején megfogalmazott állításra: ha én is a kollégám mellett ülök, óráink ugyanúgy járnak, de ha felállok, és elindulok valamiért, számomra máris lelassul az idő. Más a helyzet, ha egyikünk mondjuk a földszinten ücsörög, a másik meg a negyedik emeleten: ilyenkor utóbbira kisebb gravitáció hat, következésképp gyorsabb az idő.
Az időutazás rekordere
Emberi léptékben persze mindebből semmit nem érzékelünk, nem érzékelhetünk, annyira apró eltérésekről van szó. De még akkor sem változik, ha kilépünk az űrbe. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 400 kilométerrel a fejünk felett kering körülbelül 30 ezer kilométer/órával, jelenleg élő ember itt tapasztalhatja az idő múlásának legjelentősebb eltérését a földihez képest.
Nincs olyan hely a világűrben, ahol nulla lenne a gravitációs tér, az űrállomáson pedig még bolygónk tömegvonzása is jelentős, a felszínen érezhetőnek körülbelül 89 százaléka. A súlytalanságot így nem ennek hiánya jelenti, hanem az, hogy a szerkezet gyakorlatilag folyamatos szabadesésben kering a bolygó körül, ami kiegyenlíti a Föld vonzását.
A gravitáció tehát gyorsítja az időt a felszínihez képest, a sebesség pedig lassítja, esetünkben utóbbi a jelentősebb, tehát a Nemzetközi Űrállomáson lassabban telik az idő. Azért persze nem olyan mértékben, hogy a hosszabb élet reményében megpróbáljuk Föld körüli pályára állítani magunkat.
The post Ezért telik gyorsabban az idő Holdon first appeared on 24.hu.