Ezt tudni érdemes: a mézeskalács különleges története

A karácsonyi készülődéshez a legtöbb családban hozzátartozik a lakást belengő mézeskalács illata. Sokunk számára egy szeretett édesség mind az íze, mind pedig az utánozhatatlanul finom illata miatt.

Ez a sütemény a karácsonyi ünnepi időszak egyik hagyományos édessége. Ennek ellenére a mézeskalács történetéről sokan elég keveset tudnak. Arról megoszlanak a vélemények, hogy honnan ered a mézeskalács, melyik recept az igazi, sőt egyesek az azonnal puhulóra, míg mások a porhanyósra, de olyanok is vannak, akik a ropogósra esküsznek.

pixabay

A mézeskalács története hazánkban

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. A méz királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost.

A magyar ősi méhész nemzet. Magyarország méhészetének 11. századi írott nyomai vannak. Egy 16. századi irat utal “mézes báb”-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században.

1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata és talán a mai napig is Debrecen az egyik legjelentősebb központ, ahol évszázadok óta kiváló minőségben készítik. A mézeskalács termékek készítése és fogyasztása a cukor és az ebből készített cukrász termékek megjelenésével csökkent, de továbbra is azért találkozni vásárokon a mézeskalács árusokkal.

A régi időkben méz volt az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló száraz sütemény volt készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.

A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel “mézesbábos” céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált.

A mézeskalács formázása a régi időkben

A mézeskalács formázásához, és díszítéséhez használt formák keményfából készültek, és ütőfának nevezték őket. Ezeket az eszközöket kézművesmesterek vagy segédjeik faragták. Legjellegzetesebb formák: a tányérok, a huszárok, a pólyás babák, valamint a szív alakúak voltak, majd a XIX. századtól megjelentek a híres betyárok ábrázolásai. A nagy színes, tükrös szívek a parasztfiatalság szerelmi ajándékai közé tartoztak. A 17. és 18. században ötvösök és más művészetekben jártas iparosok fémből készítették a részletgazdag, művészi formákat.

Az alábbi galériában időutazást tehetünk a régi időkbe, amikor a búcsúkból nem hiányozhattak a mézeskalács árusok.

A mézeskalács a régi időkben szorosan kötődött a búcsúkhoz

A mézeskalácsnak nem csak karácsonykor volt aktualitása, az év bármely szakaszában szívesen vásárolták az emberek. Ami nagyon emlékezetes a régi időkből búcsúkban, vásárokban kapható volt a szívecske mézeskalács tükörrel a közepén, és mai napig talán sokak kedves emléke jelenleg is.

Mézeskalács a mesében

A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében, a “Jancsi és Juliskában” szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács. Kedvelt vásári ajándékok a mézeskalács szív, a huszár, a kard, a baba és a tányér.

pixabay

Elkészítése

A mézeskalácsnak számtalan receptje létezik, fő összetevői a liszt, porcukor, méz, tojás. Az összetevőket összekeverik, a tésztát átgyúrják, hűvös helyen pihentetik, kilapítják, majd formázzák. A tészta jól alakítható, ám melegen ragacsossá válik.

Formázása

Kézzel: Szaggató formákkal, melyek fémlemezből hajlított, körvonalat meghatározó keret.
Ütőfával: fából készült formával, melybe a minta negatívja van belefaragva. Ebbe simítják a tésztát.
Ezután a kalácsokat általában díszítik, kisütik.

Díszítése

A mézeskalácsot többféle módon lehet díszíteni:

Írókázás: tojáshabbal mintákat rajzolnak rá, ez a legelterjedtebb díszítési módja.

A tojáshabba ételfestéket is keverhetünk, amikkel színes mintákkal, díszítésekkel lehet a mézeskalácsokat még szebbé varázsolni. A pirossal színezett tojáshab például a hagyományos vásári díszítés alapja. Talán sokan emlékeznek a vásárokban árult mézeskalács szívekre, melyeket kis tükör darabokkal is díszítettek.

Miskolczi Tímea Panny

A mézeskalács azonban nem csak finom sütemény lehet, amit szívesen fogyasztunk, hanem varázslatosan szép mézeskalácsházak, várak, autók és még sorolhatnám mennyi szépség készíthető belőle. Somoskőújfaluban már hosszú évek óta hagyomány a mézeskalácsfalu elkészítése, ami szó szerint mesevilága repít mindenkit, aki megcsodálja.

Kapcsolódó
Mesebeli mézeskalács ház áll a nógrádi falu határában
Jelenleg tájházként használják a mézeskalács házat. A kívülről mesebeli házikónak tűnő lak belseje sem mindennapi, népművészeti tárgyak és bútorok díszítik, a kiegészítők pedig az adott évszakhoz illők.

The post Ezt tudni érdemes: a mézeskalács különleges története first appeared on Sokszínű vidék.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed