A hazai madárvilágnak megvannak a maga akrobatái, közéjük tartozik a rövidkarmú fakusz, valamint rokona, a hegyi fakuszt. A két állatot leginkább énekhangja alapján lehet megkülönböztetni, a tollazati különbségek nagyon kicsik, sőt gyakoriak az átfedések – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.

A hegyi fakusz – miképp neve is sugallja – a magasabban fekvő erdők madara. Igencsak szűk fészként a fatörzsekben lévő repedésekbe, illetve a fakéreg alá építi viszonylag alacsonyan, nagyjából 1 méternél nem magasabban.

Életmódja is a fákhoz köti, szinte csak a törzseken mozog, ezeken keresi táplálékát, az apró rovarokat, köztük a hangyákat, levélbogarakat és poloskákat, valamint pókokat. A törzseken erős farktollai is segítik, ezek segítségével tud megtámaszkodni.

Hazai állománya állandó, de télen költőhelyeiről lejjebb húzódik, ilyenkor alföldi területeken is felbukkanhat. Érdekessége, hogy a szintén kérgeken mozgó csuszkával ügyesen osztja fel a törzseket: utóbbi madár fentről lefelé halad, míg a fakusz fordítva.

The post Fatörzsek táncosa a hegyi fakusz first appeared on National Geographic.