Nagyjából tudjuk, mekkora mennyiségű szenet juttatunk a légkörbe a fosszilis energiahordozók elégetésével, a vegyi anyagok előállításával és használatával, de vajon mennyit tárolnak a tárgyaink? Nemrégiben a Cell Reports Sustainability folyóirat számolt be egy erre irányuló kutatásról. Akár azt is gondolhatnánk, hogy ezek a holmik afféle széntemetőt jelentenek, azonban ezek sem tartanak örökké. Ha pedig felbomlanak, akkor igen jelentős szénkibocsátással kell számolni.

Mik is ezek a tárgyak?

Ide tartozik az összes műanyag, az épületeink-építményeink, az infrastruktúránk – az összes út, csővezeték és hasonlók, gyakorlatilag szinte minden, amit a modern kor embere előállít. A kutatók nyilvános adatok alapján végeztek számításokat.

Az ipar és a gazdaság különböző részeinek, szektorainak esetében megvizsgálták, hogy az egy év alatt felhasznált anyagok s az ezen idő alatt előállított anyagok milyen mennyiségűek. Ilyen adat egyedül a 2011-es évre vonatkozóan állt rendelkezésre az egész bolygóról, így ezt használták a szakemberek.

Eztán kiszámították, hogy mindez az egyes ágazatokban mekkora mértékű a szén aránya a felhasznált és előállított anyagokban. Ezek a számítások feltárták, hogy 2011-ben az összes kitermelt fosszilis szén 9 százaléka beépült az efféle tárgyakba, holmikba! Ez nagyjából az egész Európai Unió 2011-es évi szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű szenet jelent.

Az adatok kizárólag a tárgyakba került szén arányát mutatják, és ez csak egy kis része az ugyanezen időszakban a levegőbe eregetett fosszilis üzemanyagokból származó szénnek. A legnagyobb „süllyesztő” az építőipar, a szén 34 százaléka épületekben, infrastruktúrában kötött ki, és 24 százalék volt az utakhoz, szigetelésekhez használt bitumen aránya.

A használati tárgyak, s ezek alapanyaga terén a gumi és műanyag volt az első, 30 százalékos részesedéssel. Az olyan tárgyak, mint a tévé, rádió, telefon és más kommunikációs eszközök a szén 3 százalékát nyelték el 2011-ben. Ezt követően az egyes iparági adatok alapján a kutatók kiszámították ugyanezeket az értékeket az 1995 és 2019 közti évekre.

Arra jutottak, hogy ebben az időszakban összesen 8,4 milliárd tonna fosszilis eredetű szén került, épült bele a technoszféránkba, és a mennyisége évről évre növekedett.

Az így eltemetett szén azonban nem hosszú távon kerül ki a körforgásból. A tárgyaink jelentős része a szeméttelepeken végzi, ahol pár évtized vagy évszázad múltán felszabadul és visszakerül a környezetbe. A kutatók becslései szerint az időszak során 3,7 milliárd tonna fosszilis eredetű szén volt a szemetünkben. Ebből 1,1 milliárd tonna került csak újrahasznosításra, 1,2 milliárd tonna a szeméttelepeken, 1,2 milliárd pedig az égetőművekben végezte (a maradék mindenféle egyéb szemétként fejezte be életútját).

Ezek az adatok azt jelzik, hogy a tárgyaink élettartamának, tartósságának növelésével, valamint a minél nagyobb arányú újrahasznosítással csökkenteni kell a kidobott mennyiséget. A kutatók a továbbiakban azt is felmérik, hogy az élőlényekből származó szén (pl. fa) felhasználása során a most felmért adatok mit mutatnak. Ebből az is kiderülhet, hogy vajon van-e értelme annak, hogy több különböző forrásból használjunk fel szenet.

The post Felmérték, mennyi szenet raktároznak az ember készítette tárgyak first appeared on National Geographic.