2019 elején hét fémdetektoros egy 2584 ezüstérméből álló, a normann hódítás idejéből származó leletegyüttest talált – számol be az Arkeonews. A kincs közel ezer évig feküdt a földben a dél-angliai Chew Valley egyik mezején, most az érmék 5,6 millió dollárért keltek el, ezzel a leletegyüttes lett az Egyesült Királyságban valaha talált legdrágább kincs.
Adam Staples és a többi fémdetektoros felfedezésüket a British Museum Portable Antiquities Scheme rendszerének segítségével jelentették a hatóságoknak. A nyilvántartásban a lakosság által talált régészeti leleteket vezetik.
Az érmék szász és normann pénzek, és az angol történelem egyik fordulópontjáról árulkodnak.
A száz és normann uralom közötti átmenet 1066 és 1068 között zajlott, a szakértők úgy vélik, hogy az érméket valószínűleg azért ásták el, hogy a hódítás zűrzavaros időszakában megóvják őket.
Michael Lewis, a Portable Antiquities Scheme vezetője hihetetlennek nevezte a leletegyüttest. 1066 az az év volt, amikor Hódító Vilmos a hastingsi csatában legyőzte II. Harold királyt, ezzel Anglia trónjára a szász uralkodók helyett normannok kerültek. Bár az invázió megszakította a hatalom folytonosságát, a hódítás előtti és utáni érmék hasonlóságot mutatnak.
Az érmék mintegy fele II. Haroldot, Anglia utolsó megkoronázott szász királyát, a többi pedig I. (Hódító) Vilmost ábrázolja. A két ábrázolás igen hasonló, a pénzek egyik oldalán egy-egy címer, a másikon pedig az adott király profilja látható. Harold pénzein a pax (béke) szó szerepel, Vilmosén pedig egy díszes kereszt is megjelent.
A kincset jótékonysági pénzből vásárolták meg, és a Somerseti Múzeumban kap majd állandó otthont, miután a British Museumban és más intézményekben állítják ki.
The post Fémdetektorosok bukkantak elképesztő kincsre first appeared on National Geographic.
