A bolygónk legsokszínűbb élőlényei a mikrobák, amelyek a föld mélyétől a levegőig mindenféle közegben megtalálhatók, beleértve a nagyobb élőlények testét is. Ez utóbbi, vagyis a más élőlények szervezetében és külső felületén élő mikrobaközösség ma már közismert neve a mikrobiom, amelyről tudjuk, hogy ugyanolyan fontos része az életműködésnek, mint maga a szervezet. Mikrobiomja azonban lehet például a metrónak , vagy akár a mikrosütőnek is, egy új kutatásban azt vizsgálták meg, a fürdőszobák mikrobiomja milyen összetételű.

A fürdő a konyhához hasonlóan olyan hely lakásunkban, ahol meleg van és magas a páratartalom, ez pedig kedvez a mikrovilág képviselőinek. Ezzel szemben azonban a környezet súlyos kihívásokat is tartogat számukra, a saját testünk tisztításához vagy a fürdő takarításához használt anyagok formájában. Egészen könnyen érthető tehát, hogy a lakások, így a fürdő mikrobaközössége is a lakótól függ, egyrészt a személyes mikrobáitól, étrendjétől, földrajzi helyétől, másrészt például a takarítási-tisztálkodási szokásaitól is.

A kutatók a fogkefék és a zuhanyrózsák mikrobaközösségét vizsgálták meg a speciális, baktériumokra szakosodott vírusok, a fágok közösségének felmérésével. Fágokat mindenhol lehet találni, ahol baktérium is van, így a fürdőszobai eszközeinken kialakult biofilmeken (mikrobák alkotta, nem biztos, hogy látható bevonaton) is. A fágok jellemzőek a baktériumközösségre, így a sokféleségük a baktériumok sokféleségét is jelzi, ám emellett alakítói is annak, ahogy egy ragadozó is alakítja az élőhelye zsákmányállatainak közösségét.

A kutatók most arra jutottak, hogy 616 beazonosítható fág lakott a vizsgált fürdőkben. Eltért a fogkefékben és a zuhanyrózsákban lakó közösség, de a minták között általánosságban egy egészen kis átfedést azért kimutattak. A zuhanyrózsákban igen gyakori Mycobacteriumokat vadászó fágok kapcsán azonban érdekes mintázatot találtak a szakemberek.

A legtöbb ezekre szakosodott fág többféle Mycobacteriumot is megtámadott. Ez amiatt különösen fontos felfedezés, mert a zuhanyban olyan Mycobacterium is él, amely egy nem tuberkulózisos tüdőfertőzést (NTM) okozhat, és így ezeket zuhanyozás közben az ember be is lélegezheti.

Mire is lehet jó egy ilyen, a vírus-baktérium közösség egymásra ható csoportjait vizsgáló kutatás? Könnyen elképzelhető egy olyan jövőkép, ahol a lefolyóból áradó kellemetlen szagokat bakteriofágokkal szünteti meg az ember, vagy épp a vírusokat használja fel a fürdők tisztán tartására.

Mivel az életünk elképesztően nagy részét épített környezetünkben töltjük, különösen fontos lenne, ha az ember számára előnyös összetételűen tudnánk tartani e környezet mikrobaközösségét. Ezen felül a környezetünk mikrobáit támadó fágok megismerésének akár gyógyászati szempontból is lehet jelentősége, találhatunk olyan fágokat, amelyekkel betegséget okozó baktériumot lehet elpusztítani.

The post Fürdőszobáink hívatlan lakóit vizsgálták first appeared on National Geographic.