Az talán világos, hogy Grönland nem volt mindig jéggel borított óriás sziget, a földtörténet korábbi, meleg időszakaiban valóban zöld sziget volt e táj. Nem mindegy azonban, hogy mikor is volt zöld. A Vermonti Egyetem számolt be egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatási eredményről, amely szerint a geológiai közelmúltban is voltak jégmentes időszakok itt.

2016-ban egy kutatócsoport arra jutott a jégfuratok vizsgálatával, hogy Grönland jelenlegi jégtakarója mindössze 1,1 millió éves lehet. Ezt abból következtették ki, amit egy 1993-ban kiemelt furat alján találtak: a kőzetminták izotóparányai vallottak a jégkorszak melegebb időszakairól. Ennek a kutatásnak akkoriban elég vegyes volt a visszhangja, ám most újabb bizonyítékok kerültek elő, amelyek igazolják az egykori, jégben jóval szegényebb Grönland létét.

2019-ben a Vermonti Egyetem szakembere, Paul Bierman egy 1960-as években kiemelt furatot vizsgált újra és megdöbbentő látvánnyal találkozott. Gallyak, magvak, rovarmaradványok kerültek elő a jégfurat aljából. Ez azt jelentette, hogy kb. 416 ezer éve a jég elolvadt, vagyis a jelenkorhoz időben sokkal közelebb is jégmentes volt Grönland, legalább részben. Később egy másik grönlandi helyszínen kiemelt furat aljában, a jég alatt lévő pár centis törmeléket is megnézte – eddig ezt senki se vizsgálta át.

A friss vizsgálatok igazolták: Grönland jege sérülékenyebb, mint eddig hittük. Ahol ma 2 kilométer vastag jégtakaró áll, ott régen összetett tundra ökoszisztéma élt, még akár törpefák is lehettek.

„Arra szereztünk közvetlen bizonyítékot, hogy nemcsak jégmentes volt a terület, de növények és rovarok éltek itt” – magyarázta Bierman. „Ez pedig támadhatatlan tény. Nem kell a számításokra és a modellekre hagyatkozni hozzá.”

A kutatók a mikroszkópos vizsgálatok során csipkeharasztok spóráit, fiatal fűz rügyét fedő pikkelykét, rovar összetett szemének, illetve lábának egy darabját, talajlakó gombafajt, illetve egy sarkvidéki pipacs egy szem magját találták. Ez sajnos igen rossz hír, mivel a pipacs nem képes a jég felszínén élni, valami kis talajra szüksége van, még ha egyébként a hideget jól is bírja. Ahhoz, hogy magot termeljen, beporzó is kellett, ma ezt a feladatot nyár elején méhek, később legyek látják el.

The post Fűz és pipacs tanúskodnak a grönlandi jég sérülékenységéről first appeared on National Geographic.