Érdekes felvetés nyomába eredt a G7, a jegyárbevételek, és a hozzá kapcsolódó költségek alapján megvizsgálták, mibe kerülne, ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés. Mint emlékeztettek, a kormányzati és MÁV-os nyilatkozatok szerint az új vasúti tarifarendszer sikeres, hiszen olyan sokan vonatoznak, hogy az olcsó bérletek ellenére sem csökkennek az állami vasúttársaság bevételei. Csakhogy a portál szerint mostanra már az is látszik, hogy a növekvő költségek és a fizető utasoktól származó bevételek csökkenése miatt egyre kevesebb értelme marad annak, hogy a vonatokon fizetni kelljen az utazásért.

Ismertetik, hogy a személyszállítást végző MÁV-Start közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltett vonataira

2024 első félévében összesen 27,8 milliárd forintért értékesítettek jegyeket, bérleteket és 7 milliárd forintért helyjegyeket.

De ehhez szükség volt a jegyek legyártására, az applikáció és honlap üzemeltetésére, pénztárakra és a legnagyobb költséget jelentő jegyvizsgálókra. Mindezek költsége pedig 22 milliárd forint volt. Ezeket a költségeket levonva tehát az idei első félévben a MÁV-Startnak csupán 13 milliárd forintot hoztak a fizető utasok. Vagyis

ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés, az már csak évi körülbelül 26 milliárd forintjába kerülne az államnak.

Arra is kitértek, hogy a MÁV-Csoport vezérigazgatójának nyilatkozata szerint nagyságrendileg 800 milliárd forintot költ az állam az immár egységes (és újabb átszervezés előtt álló) MÁV-Volánbusz-csoportra évente. Vagyis ott tartunk, hogy az állami támogatás csak mintegy három százalékát tenné ki az ingyenes belföldi vasúti közlekedés többletköltsége.

Ismertették még az új jegy struktúra legfőbb elemeit, kitértek arra, melyik utasoknak mi lett drágább és olcsóbb, milyen új kedvezmények lettek, és mik szűntek meg. Megállapították, hogy a bevétel növekedése nem a tarifareformok következménye, a 2023-as első negyedéves növekedéshez képest jelentősen visszaesett a dinamika. A 2024 áprilisában bevezetett újabb reformok tovább csökkentették a vasút bevételeit. Megemlítették azt a tarifareform-trükköt is, hogy a diákok országbérlete után nagyon jelentős állami támogatást lehet az uniós előírásoknak megfelelően a MÁV-Starthoz csoportosítani. A portál szerint emiatt nem viselhette meg a vonattársaságot a bevételek relatív, illetve nominális visszaesése.

Összességében arra jutottak, hogy a MÁV-Start bevételei között egyre kisebb szerepe van az utasoktól beszedett jegy-, bérlet- és helyjegybevételeknek:

2019-ben még a bevételek 79 százaléka származott az utasoktól, míg
2023-ra már csak 44 százalék.

Arra is rámutattak, hogy a költségek ötödét sem fedezik az utasoknak eladott jegyek és bérletek.

A 2019-es 23 százalékról
2024-re negyedével, 17 százalékra csökkent az arány.

Ez szintén abba az irányba mutathat – szigorúan pénzügyi értelemben –, hogy nem sok értelme van a jegyeket eladni és ellenőrizni, annyira kevés részét jelentik ma már a MÁV-Start bevételének. Persze az évi 26 milliárd forintra azért azt sem lehet mondani, hogy semmi – ennyi is jól jöhet mondjuk karbantartásra.

Kitértek arra is, hogy vannak helyek (Tallinn, illetve Luxemburg), ahol már ingyenes a közösségi közlekedés, ám a tapasztalatok nem feltétlenül a legkedvezőbbek, vagyis lehetnek az ingyenességnek hátulütői is. Leszögezték azt is, hogy cikkük nem a vasúti közlekedés ingyenessé tétele mellett akart érvelni.

The post G7: évi 26 milliárd forint választ el az ingyenes vonatozástól first appeared on 24.hu.