Március igencsak látványos égi jelenségekkel kényeztet el minket: az együttállások, hold- és napfogyatkozás mellett a vékony holdsarlók megfigyelésére is kedvező alkalom nyílik. A tavaszi láthatóság égi kísérőnk pályájának térbeli orientációja miatt igen kedvező, ugyanis az ekliptika magasan látszik a horizont felett és emellett nagyon meredek szöget zár be a látóhatárral. Így a látszó földpálya közelében járó Hold egyrészt magasan mutatkozik, másrészt az ív közel fekvő irányt vesz fel az északi féltekéről szemlélve.

Mindig érdekes kihívás az újhold utáni első sarló megfigyelése, aminek hagyománya az ókori civilizációkba vezet vissza, különösen a holdnaptárt alkalmazó népeknél. Amatőrcsillagászati jelentősége a 48 óránál fiatalabb holdsarlóknak van, azaz az újhold percre pontos időpontja után maximálisan két napon belüli ív számít figyelemre méltó jelenségnek.

A sarló felértékelődik, ha megfelelően tiszta légkör mellett teljes koronggá, azaz hamuszürke fénnyel egészül ki.

Ebben az időszakban ugyanis a Holdról szemlélve a Föld teliföld fázisa könyékén jár, és rengeteg fényt sugároz vissza. Így még a relatíve alacsony albedójú holdfelszín árnyékban levő részére is bőven jut fény, az ívet derengően szürkés koronggá kikerekítve. Földfényként való megnevezése ezért is találóan sokatmondó.

Mivel február 28-án 1 óra 44 perckor következett be az újhold jelensége, így a március elsejei esti láthatóság különösen kedvező alkalomnak kínálkozott. Veszprémben előre kiszámított helyről, a História Kertből foglaltam kompozícióba a látóhatár felett 10 fokra levő égitestet. Fotografikus szempontból a relatíve nagy magasság feladatot is jelentett, ugyanis kissé felfelé kellett fotózni.

A Séd völgye ideális helyszínnek bizonyult. A 800 mm-es fókusztávolság kis látómezővel társul, így a beállást méter pontossággal kell előre eltervezni. Így mindössze egy néhány perces időkeret állt rendelkezésemre, hogy a hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarlót a város díszkivilágításban tündöklő tornyaival lefényképezzem.

Egyetlen expozíciót alkalmazva külön kihívás a megfelelő mélységélesség alkalmazása, azaz, hogy a közelben levő előtér és a végtelenben levő Hold is éles legyen a képen. Ezt f/13, tehát viszonylag szűk rekesz alkalmazásával tudtam elérni, ami extrém magas érzékenységgel társult. Hosszabb expozíciós időt (1/4 s) nem lehetett alkalmazni, mert akkor a képen a Hold bemozdul. Megjegyzendő, hogy a készült képen a székesegyház tornyának bal oldali órája mutatja helyesen az időt, a jobb oldali nincs hozzá szinkronizálva.

Ladányi Tamás oldala ezen a linken érhető el.

The post Hamuszürke fénnyel tündököl Veszprém felett a holdsarló first appeared on National Geographic.