Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott nagyinterjút. Rengeteg témát érintett a Kolibri Színház új igazgatójával kapcsolatos botránytól az ELTE béremelésein és a Vidnyánszky Attilához köthető kulturális programokon át az Európában zajló családüldözésig. Összeszedtük a legfontosabb állításokat.

A miniszter elismerte, hogy korábban lezajlott egy vizsgálat a Pesti Magyar Színház gazdálkodását érintően arról az időszakról, amikor Zalán János látta el a színház szakmai vezetését, és ismeretlen tettes ellen történt feljelentés. A jelenleg zajló vizsgálat vélt eredményét azonban szerinte nem érdemes összekötni Zalán Jánossal, akit nemrég kinevezett a Kolibri Színház igazgatói posztjára. Zalán kinevezését csak a vizsgálat lezárulta után lehet majd felülvizsgálni.

Hankó beszélt a tavaly elfogadott kulturális salátatörvény azon pontjáról is, mely szerint az igazgatói kinevezések a továbbiakban meghívásos pályázat alapján is történhetnek: ez szerinte a kulturális intézmények lehetőségeit fogja szélesíteni, hogy hatékonyabban, jobban működhessenek.

Tehát nem azt jelenti, hogy a miniszter felébred reggel, gondol egyet és kitalálja, hogy kinek kell vezetnie az adott intézményt,
hanem azt, hogy lesz egy szakmai javaslattétel arra vonatkozóan, hogy kik azok, akiket a pályázatra meghívunk.

A több mint egy éve rektor nélkül működő Zeneakadémiáról azt mondta, 2025 első felében lezárul az intézmény rektori pályázata. Hogy lesz-e modellváltás a Zeneakadémián, arról azt mondta: „a kérdés korai. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy milyen működési modellt választ. Az egyetemi autonómia arról szól, hogy az intézmény tudományos oktatási itt művészeti közössége javaslatot tesz arra, hogy miként kíván a jövőben működni”. Az Index megkérdezte, hogy vajon a Színház és Filmművészeti Egyetemnek is volt-e erre lehetősége, erre azonban nem kaptak választ.

Szóba került az ELTE és a béremelés kérdése (az egyetem dolgozói több mint egy éve folyamatosan küzdenek saját béremelésükért), erről a miniszter azt mondta, abban az esetben lesz emelés, ha az egyetem új vezetése megkeresi stratégiai terveivel a szaktárcát.

A filmfinanszírozás rendszerével és az NFI munkájával Hankó elégedett.

Kiváló filmek születtek az elmúlt években, éppen a születésnapján köszöntöttem Demjén Rózsit, akinek a zenéjére épülő film, a Hogyan tudnék élni nélküled? egy generációkon átívelő alkotás. A Hunyadi-sorozattól pedig nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikert is várunk. Ezek a filmek önmagukért beszélnek

– mondta.

Az Index felvetésére, hogy 2025-ben a Vidnyánszky Attilához köthető Lázár Ervin Program 3,5 milliárdot, a Déryné Program pedig 7,5 milliárd forintot kap, miközben a kőszínházak támogatása nem éri el a 16 milliárd forintot, a miniszter kérdéssel reagált:

Önöknek problémájuk van Vidnyánszky Attilával?

Ezek a programok szerinte jól működnek, az óvodától az egyetemig biztosítanak kulturális programokat a fiataloknak.

A miniszter a családpolitikáról is beszélt. „Ma Európában családüldözés zajlik, ezért nekünk a családi értékek mellett kell kiállnunk, ezt is tesszük. Rengeteg kritikát kapunk azért, mert kiállunk a hagyományos családmodell mellett. […] Meggyőződésem szerint Trump elnök úr hivatalba lépése óriási változást hoz, mert végre a teremtett világ rendje újra dominanciát fog kapni” – fogalmazott.

Hankó az Erasmus és a Horizont Európa programok kapcsán (amelyekhez az Európai Tanács döntésének értelmében alapítványi fenntartású egyetemek nem férhetnek hozzá) arról beszélt, hogy Brüsszelben lábbal tiporják az autonómiát, jogszerűtlen lépéseket tesznek a magyar diákokkal szemben. „A legújabb javaslataik szerint már nemcsak a kuratóriumokra akarják kimondani az összeférhetetlenséget, hanem az alapítványok által fenntartott szervezetekre is. De akkor mire? Már az egyetemeinkre is?

Brüsszel akarja megmondani, hogy kik lehetnek az egyetemeink vezetői? Hol élünk?

– hangzott el az interjúban.

The post Hankó Balázs: Brüsszel akarja megmondani, hogy kik lehetnek az egyetemeink vezetői? Hol élünk? first appeared on 24.hu.