Április 11. 1964 óta a költészet napja, az ünnep gyökerei azonban egészen 1956-ig nyúlnak vissza, mikor a nyári könyvhét egyik napját szovjet mintára erre a célra jelölték ki.
A forradalom utáni években a szokás nem ismétlődött, 1961-ben azonban újra csak megünnepelték a magyar lírikusokat és munkáikat, sőt, a napot az MSZMP egy 1963-as döntése nyomán állandó dátumra – József Attila születésének évfordulójára – tették.
Az ünnep a következő évtől kezdve a magyar ünnepnaptár állandó része lett, lényege pedig a szocializmus puhulásával egyre finomodott, így a költészet egyre nagyobb szeletére irányított fókuszt.
Az elmúlt években a magyar költészet napja egy sor érdekes produkcióra is lehetőséget adott. Iain Lindsay korábbi budapesti brit nagykövetnek szokásává vált például, hogy egy magyar verset szaval – 2022-ben például Ady Endre Őrizem a szemed című alkotását küldte a messzi Bahreinből:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Lindsay Nagykövet (@ambassadorlindsay) által megosztott bejegyzés
Az érdekességek sora ennyiben persze nem állt meg: tavaly Simon Márton, Kemény Zsófi és Szendrői Csaba megzenésített szövegeit hallhatták a négyes és hatos villamoson utazók, 2019-ben pedig négy büntetés-végrehajtási intézet hét elítéltje szavalta el József Attila A hetedik című költeményét.
A világ jó részében a költészet napja nem április 11-re, hanem három héttel korábbra, március 21-re esik – a UNESCO 1999-ben ezt a napot választotta ki, lecserélve a korábban számos országban berögzült október 15-öt, Vergilius ókori római költő születésnapját.
The post Hat évtizede ünnepeljük már a magyar költészet napját first appeared on 24.hu.
