Kongó őserdeinek mélyén élnek az emberhez természetükben is leginkább közel álló rokonaink, a bonobók. Létszámuk 10-20 ezer körül van, ami elképesztően alacsony, és kizárólag a Kongói Demokratikus Köztársaság, a világ egyik legszegényebb országa területén honosak. Itt található a Salonga Nemzeti Park, a világ legnagyobb erdei nemzeti parkja, amelynek területe kb. Svájcéval összehasonlítható. Ez a park jelenti a bonobók legfontosabb menedékét, ahol se az erdőirtás, se a vadászat nem fenyegeti mindennapi létüket, számolt be a Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet. 

Azonban a park hatalmas mérete miatt soha nem lehetett pontosan tudni, hány bonobó is él itt, az ismert számadatok a park mindössze ötödének felmérése során, becslés útján születtek. Azonban nem teljesen hiábavalók ezek az adatok sem: a Salonga a világon az egyetlen hely ugyanis, ahol többször megismételték ugyanazokon a területeken ezeket a felméréseket.

„Egyedül a Salonga ad lehetőséget arra, hogy megvizsgáljuk a létszámváltozásokat, s kiderítsük, hanyatlik-e a bonobók népessége Kongóban” – magyarázta Barbara Fruth, a kutatás résztvevője, a korábbi IUCN-felmérés vezetője. „Szeretnénk kihangsúlyozni, milyen hatalmas szerepük van a park vadőreinek e veszélyeztetett állatfaj védelmében, így a Salonga példaként szolgálhat más természetvédelmi projektekhez is” – tette hozzá a mostani kutatást vezető Mattia Bessone.

A kutatók 2000-2018 között 13 felmérést végeztek, összesen 48 kutató részvételével, azonban a felmérésekben különböző technikákat használtak, a hagyományos fészekszámlálástól a modern kameracsapdás módszerig. Ezek adatait statisztikai módszerekkel lehetett úgy egymáshoz viszonyítani, hogy abból valós, felhasználható végeredmény születhessen.

A kutatási eredmények szerint a Salonga területén élő bonobók létszáma 8000-18000 között lehet, és úgy tűnik, ez a létszám 2000 óta stabil. Az egyetlen, némi aggodalomra okot adó dolog a bonobók előfordulásának helyi és gyakorisági adataiban tapasztalt, egyelőre csak kis mértékű csökkenés. „Egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély a bonobókat ezek alapján, ám érdemes fokozottan figyelni rájuk, és áldozni arra, hogy biztosítsuk a faj túlélését” – tette hozzá Bessone.

A bonobók a háborítatlan őserdőket részesítik előnyben, és kerülik az emberi településeket. Azonban érdekes módon azokon a helyeken, ahol a park vadőrei tartózkodnak, gyakoribbá vált az előfordulásuk. Egyelőre nem világos, mivel teszik ezt lehetővé a vadőrök, talán az orvvadászok távoltartásával. „Bármi is az ok, az biztos, hogy a vadőrök jelenléte pozitívan hat a bonobókra.”

A felmérések másik érdekes eredménye egy, a park déli részén élő tradicionális életmódú népcsoporthoz köthető. Számukra a bonobók vadászata tabu, így ez is pozitív hatású a bonobók létszámára.

The post Hatékony a bonobók védelme first appeared on National Geographic.