Évtizedek óta nem látott csapadékmennyiség zúdult le az elmúlt napokban az Ibéria-félsziget keleti partvidékén. A DANA (Depresión Aislada en Niveles Altos, vagyis zárt magaslégköri depresszió) néven ismert időjárási jelenség először Valencia régióját érte el október 29-én, a gyorsan lehulló csapadék következtében kialakuló villámárvíz hatására pedig a jelenlegi adatok szerint már több mint 200 ember vesztette életét és több tucatnyian eltűntek. A vihar ezután észak-keleti irányba vonult, így Barcelona térségét sújtotta, ahol október 4-én zúdult le több hónapnyi csapadék néhány óra leforgása alatt.

A DANA egyáltalán nem példátlan a régióban, a jelenség általában ősszel és tavasszal éri el Spanyolország keleti partvidékét, erőssége azonban sok tényezőtől függ. A meteorológiai jelenség akkor alakul ki, amikor egy hideg sarki légfront lassan halad Nyugat-Európa fölött és összeütközik a Földközi-tenger melegebb és nedvesebb levegőjével – ez erős viharokhoz és hatalmas esőzésekhez vezethet. Ez azonban csak erős keleti szél hatására lesz pusztító jellegű, ahogy most is történt.

A jelenség hatásainak komoly történelme van a régióban – 1879-ben például több mint ezer ember halt meg Murcia, Almería és Alicante tartományokban –, azonban évtizedek óta nem okozott akkora pusztítást, mint idén.

Albert Llop / NurPhoto / AFP Az október 29-i valenciai árvíz óriási pusztítást végzett.

A lerombolt infrastruktúrán, az elmosott házakon, autókon, valamint az elvesztett emberéleteken túl az áradás a mezőgazdasági területeken is hatalmas pusztítást végzett. Szakértők szerint a klímaváltozás szélsőséges hatásait jól mutatja, hogy míg az elmúlt évben az aszály miatt csökkent jelentősen az Ibériai-félsziget termése, idén az áradások miatt kell bizonyos típusú élelmiszerek esetében hiányra számítani.

Bajban Európa hátsó kertje

Az ukrajnai háború kapcsán rengetegen hivatkoztak a keleti országra Európa éléskamrájaként, ezt az analógiát használva pedig nyugodtan nevezhetjük Spanyolországot a kontinens hátsó kertjének. Az Ibériai-félsziget nagyobbik országa Európa egyik legnagyobb gyümölcs- és zöldségexportőre, narancsból pedig világszinten is innen szállítanak a legtöbbet. Ebben a képletben megkerülhetetlen a mostani villámárvíz által érintett Valencia, valamint a környező Andalúzia régió.

A terület azonban rendkívüli módon kitett az időjárási szélsőségeknek: míg 2023-ban évtizedek óta nem látott szárazság és aszály sújtott le a régióra, most épp az árvíz tizedeli meg a termést.

Mint arról tavaly beszámoltunk, az aszály miatti vízhiányt először a mezőgazdaság érezte meg: a termés jelentősen visszaesett, a kevés takarmány miatt pedig a haszonállatok etetése is nehézkessé vált, a ritkább virágtakaró pedig a beporzókat, ezáltal pedig a méztermelést is fenyegette. Ez pedig nem csak a spanyol vásárlókat érintette, hanem Európa többi részét is: a lecsökkent export áremelkedést okozott, az Egyesült Királyságban pedig néhol élelmiszerhiány is kialakult.

Az áradások hatására pedig úgy tűnik, idén sem lesz ez másképp. A Valenciai Mezőgazdasági Termelők Szövetsége azt állítja, hogy „jelentős károkra” számítanak Valencia régió, valamint a szomszédos Andalúzia terméseiben: a helyi gazdák több ezer hektárnyi termény elvesztésével számolnak, amely leginkább a citrusféléknél, a datolyaszilvánál, a szőlőnél, és a legtöbb zöldségfélénél lesz tetten érhető. A The Grocer szaklap szerint az árvíz hatásai nem biztos, hogy csak rövid távon éreztetik majd hatásukat:

amennyiben a gazdaságok túl hosszú ideig víz alatt maradnak, kipusztulhatnak a fák, így generációk erőfeszítései válhatnak semmissé.

JORGE GUERRERO / AFP Légifelvétel egy elárasztott mezőről a Cadiz melletti Arcos de la Fronterában 2024. október 31-én.

A termés mellett ráadásul az állatállomány is veszélyben van az árvizek következtében: a helyi gazdák aggódnak a katasztrófát túlélő sertések és tehenek etetésével és itatásával kapcsolatban. Számos mezőgazdasági terület teljesen megközelíthetetlenné vált, emellett a mezőgazdasági infrastruktúrában, például üvegházakban, csomagoló üzemekben és egyéb gépekben is hatalmas károk keletkezhettek – így egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, mekkora is a valós veszteség.

Mi is megérezhetjük

A spanyol mezőgazdaság kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évtizedekben az EU ellátására specializálta magát: értékesítésének a statisztikák szerint több mint 80 százaléka a tagállamok között zajlik, a fennmaradó hányad pedig nagyrészt az Egyesült Királyságot célozza. Igen ám, de a klímaváltozás hatásai itt csapódnak le elsők között a kontinensen, valamint a felmelegedés mértéke is gyorsabb: a Greenpeace szerint minden egyes fok globális melegedés másfél Celsius-foknak felel meg az Ibériai-félszigeten.

Ennek hatására Spanyolország évek óta küzd tavaszi fagyokkal, valamint nyári hőhullámokkal és aszállyal, melynek már korábban is meglátszottak a hatásai az exportnak kiszolgáltatott országok üzleteiben. Az Egyesült Királyságban például – gyümölcsimportjának 25 százalékáért, zöldségimportjának pedig 8 százalékáért Spanyolország felel – 2023-ban az aszály hatására hetekig nehéz volt hozzájutni a boltokban olyan alapvető élelmiszerekhez, mint például a paradicsom, a paprika vagy az uborka.

Az Agrárközgazdasági Intézet tavaszi kiadványa szerint pedig Magyarország is ki van téve a spanyolországi termésnek.

Mint az a jelentésből kiderült, paradicsom terén hazánk legfontosabb beszállítója a téli időszakban egyértelműen Spanyolország, behozatalra pedig elsősorban az októbertől márciusig terjedő időszakban van szükség. Kígyóuborkából az év első hónapjaiban szintén a spanyolországi import uralja piacot, és csak ezután jelenik meg a felhozatalban a belföldi termés. Az OEC adatai szerint ráadásul disznóhúsból is jelentős mennyiséget hoznak az Ibériai-félszigetről a magyar boltok polcaira, így akár erre is kihatással lehet az állatállomány egy részének esetleges elvesztése.

Komolyabb intézkedések kellenek

Bár említettük, hogy a DANA időről időre feltűnik Spanyolországban, a klímakutatók egyértelmű összefüggést látnak a hirtelen árvíz és az ember okozta globális felmelegedés között. A World Weather Attribution szervezet gyorselemzése szerint az éghajlatváltozás mintegy 12 százalékkal tette erősebbé, és kétszer olyan valószínűvé az október vége és a november eleje közötti esőzéseket. A spanyol meteorológiai ügynökség szerint egy Valencia mellett városban, Chivában például nyolc óra alatt hullott le egy évnyi eső.

Daniel Swain, az UCLA klímakutatója az NPR-nak elmondta, a globális felmelegedés egyik legegyértelműbb rövid távú következménye a hőmérséklet emelkedése mellett az ehhez hasonló, szélsőséges esőzések számának növekedése. 

Marc Asensio / NurPhoto Őszi időjárás a barcelonai tengerparton 2024. szeptember 23-án.

A tragédia emellett más tanulsággal is szolgál. Rebecca Carter, a World Resources Institute éghajlati alkalmazkodásért felelős nonprofit szervezet igazgatója szerint a mostani, spanyolországi árvízhelyzet ismét csak rávilágított a korai figyelmeztető rendszerek bővítésének és fejlesztésének szükségességére. Ez amellett, hogy a bajba jutott emberek mentését is segíti, a különösen érzékeny infrastruktúra védelmére is szolgálhat.

Az időjárási szélsőségeknek különösen kitett andalúziai Almería városában található például a világ legnagyobb üvegházkomplexuma, ahol több ezer hektáron termesztenek friss zöldségeket és gyümölcsöket. Amennyiben ez, és az ehhez hasonló területek nem kapnak megfelelő védelmet a szélsőséges időjárással szemben, az Európa élelmiszer-ellátási láncában még komolyabb problémákat okozhat, mint napjainkban.

The post Hazánkra is hatással lehet a spanyolországi árvíz first appeared on 24.hu.