Az ügyes mancsokkal és bájos arcvonásokkal rendelkező mosómedve, számos más, emberhez közel élő vadállathoz hasonlóan, elkezdett átalakulni. Nemcsak a természete változik meg, hanem fizikai külleme is, vagyis anatómiai tulajdonságai, amint azt egy nemrégiben, a Frontiers in Zoology folyóiratban megjelent kutatás eredménye mutatja. A városi mosómedvéken olyan átalakulás nyomai jelentkeznek, amelyeket a háziállataink is átéltek a háziasítás során.
A mosómedvét nem véletlenül csúfolják kukapandának, ugyanis előszeretettel szerzi be élelmét az ember által kidobált maradékokból. Emiatt is vált számára ideális élőhellyé a városi környezet, hisz különösebb erőfeszítés nélkül hozzájut az eleséghez. A kutatók mintegy 20 ezer mosómedve-fotót elemeztek, arra voltak kíváncsiak, vajon az ember közelsége hatására beindul-e ennél az állatfajnál is a háziasodásra jellemző átalakulás.

Az állatok domesztikációja során számos tulajdonság együtt változik akkor is, ha a háziasításhoz csak egyikre, például a szelídségre szelektál az ember. E tulajdonságok együttesét háziasítási szindrómának nevezik. Ilyen, együttesen előforduló változás többek közt a rövidebb orr, lógó fül, a foltos szőrzet, alacsonyabb stresszválasz, kisebb agytérfogat, gyakoribb szaporodás. Ez a jelen tudásunk szerint egy egyedfejlődési sajátosságra vezethető vissza, az e tulajdonságokat meghatározó sejtek közös embriókori eredetéhez köthető.
Ahol az ember jelen van, ott szemét is van, az állatok pedig imádják a szemetünket. Semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy az állat elviselje az embert, ne legyen agresszív, és máris terített asztal várja. Vagyis az, hogy a szemétben eleséget találnak maguknak, azt eredményezi, hogy még közelebb jönnek hozzánk, ezzel mintegy önmagukat háziasítják. A kutatók most a mosómedvék fotó alapján jól meghatározható egyik tulajdonságát: az orr hosszát mérték fel az USA számos városában.

Civil kutatói adatbázisból (iNaturalist) kigyűjtött fotókat vizsgáltak meg. Megmérték a képeken látható mosómedve füle és orrhegye közti távolságot, és arra jutottak, hogy a városi mosómedvék orra átlag 3,5 százalékkal rövidebb, mint vidéki, embertől távoli rokonaiké.
Ez az eredmény más, szintén városi környezetbe költözött állatok változásihoz is hasonló. A kutatók azonban szeretnének a jövőben további adatokat is gyűjteni, például megmérni az állatok stresszhormon-szintjét, vagy más, szintén emberközelivé váló fajok, mint az oposszum vagy a tatu eseteit is megvizsgálni.
The post Így alakulnak át a városi mosómedvék first appeared on National Geographic.