Közeleg az ünnepi időszak, amikor is mindenki elkezd azon gondolkodni, mivel lephetné meg szeretteit. A plázákban való sorban állás azonban egyre kevesebb embert vonz, és a technológia adta lehetőségeknek köszönhetően évről évre nő az otthon melegéből leadott rendelések száma. A Visa 2024 szeptemberi kutatása¹ szerint az emberek 97 százaléka tervez még idén online vásárolni, háromból két ember pedig egészen decemberig vár a karácsonyi ajándékok beszerzésével.
Ilyenkor megszaporodnak a hamis online piacterek, és megugrik a szokatlanul nagy akciókat kínáló ajánlatok száma is. Ezek célja azonban legtöbbször az, hogy adathalászat révén megszerezzék a fizetési adatainkat.
A Visa felmérésében résztvevők közel fele számolt be arról, hogy korábban megpróbálták őket átverni, ám a többség még időben eszmélt, és megakadályozta a visszaélést. A támadásokat leggyakrabban e-mailben, vagy SMS-ben kapott hamis linkkel próbálják végrehajtani a csalók, de az is gyakori, hogy nem létező terméket próbálnak eladni az embernek. Az esetek több mint negyedében pedig vagy hamis oldalra csalják az áldozatokat, vagy távoli elérést biztosító alkalmazást töltetnek le az emberrel abból a célból, hogy kicsalják tőlük az érzékeny hozzáférési adataikat. Vannak azonban módszerek a megelőzésre.
Mit tehetünk a baj elkerüléséért?
Ahogy pénzügyeinket általánosságban egyre inkább az online térben intézzük, fontos, de egyre kevésbé elegendő csupán a bankkártyánk adataira vigyázni. A 2023 júliusa és 2024 júniusa között eltelt egy évben összesen a magyar háztartásoktól kicsalt 44,5 milliárd forint² kevesebb mint negyede köthető bankkártyás fizetéshez, a zöme egyéb elektronikus fizetésekhez, pl. átutalásokhoz, azonnali fizetésekhez kapcsolódik. A csalók legtöbbször a pszichológiai manipulációt (53%) és az adathalászatot (23%) vetik be a gyanútlan vásárlókkal szemben. Gyakori az is, hogy számlaadatok megszerzésével (23%) fosztották ki a mit sem sejtő áldozatokat.
A bankkártyás tranzakciókat támadó csalási kísérleteknek egyébként csak elenyésző hányada sikeres. Az MNB második negyedéves adatai szerint Magyarországon az elmúlt egy évben 10 000 forintonként mindössze 3.3 forint kár keletkezett. Ez a fejlett kártyatársasági és bankbiztonsági csalásmegelőző és monitorozó megoldásoknak köszönhető, például egy OTP Bankos Visa kártya esetében a Visa és az OTP Bank erőfeszítéseinek.
A Visa a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatójaként folyamatosan dolgozik a vásárlók biztonságáért. A vállalat legújabb technológiai újításai, a mesterséges intelligencia alkalmazása a csalások valós idejű észlelésére mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kártyás tranzakciók továbbra is az egyik legbiztonságosabb fizetési módnak számítanak.
„A Visa folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a technológia egyre biztonságosabb, így a csalók egyre több akadályba ütköznek – éppen ezért mostanra inkább a felhasználókat veszik célba. Felmérésünk szerint sokan az utolsó pillanatban szerzik be a karácsonyi ajándékokat, az időnyomás miatt pedig lankadhat a figyelem, könnyebben bedőlhetünk a csalók próbálkozásainak. Fontos, hogy ilyenkor is maradjunk óvatosak és körültekintőek az online vásárlások során.” – mondta Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési vezetője.
Különösen fontos, hogy ismerjük és alkalmazzuk az online vásárlás 5 aranyszabályát
Védje a bankkártya és belépési adatait! Őrizze biztonságban jelszavait, bankkártya- és mobilbank, mobileszköz belépési adatait, és csak biztonságos helyeken használja ezeket. Ne adja ki személyes adatait senkinek, a bank soha nem fogja ezeket kérni Öntől.
Soha ne kattintson ismeretlen forrásból származó linkre! Bármilyen e-mailben vagy SMS-ben kapott linket, különösen, ha az ismeretlen feladótól érkezik, hagyjon figyelmen kívül. Az internetbankot mindig közvetlenül böngészőben nyissa meg, vagy használjon mentett hivatkozásokat.
Ne telepítsen ismeretlen szoftvereket! Kerülje az olyan alkalmazások vagy szoftverek letöltését, amelyeket ismeretlen forrásból kínálnak. Mindig ellenőrizze az alkalmazások hitelességét, különösen, ha telefonon kérik a telepítést. Csak megbízható alkalmazásboltokat használjon.
Csak megbízható webshopokból vásároljon! Mindig ellenőrizze, hogy a vásárolni kívánt weboldal biztonságos és megbízható-e. Figyeljen a HTTPS jelzésre a webcím elején, és olvasson el véleményeket más vásárlóktól. Ha a weboldal gyanúsnak tűnik, ne végezzen rajta vásárlást.
Figyelmesen ellenőrizze a banki értesítéseket! Alaposan olvassa át a banki SMS-eket és push üzeneteket, és soha ne ossza meg másokkal a bennük található kódokat vagy adatokat. Ellenőrizze a feladót, és ha kétségei vannak, lépjen kapcsolatba a bankjával.
Mit tehetünk, ha megtörtént a baj?
Az OTP Bank a csalás áldozatává vált ügyfelek, valamint az esetleges gyors és hatékony kármegtérülés érdekében létrehozott egy dedikált telefonos egységet, az Adathalász Contact Centert, ahol hosszabb várakozási idő nélkül fogadják a károsultak hívásait és azonnal megteszik a szükséges és a bank által megtehető intézkedéseket. A bank részt vett a KiberPajzs Program keretében kidolgozott szakmai anyag előkészítésében is, ami segíti a pénzintézeteket a csalások elleni védekezésben és iránymutatást nyújt ügyfélszolgálati kommunikációhoz.
„Volt olyan esetünk, hogy csalók hívták fel az ügyfelünket, akinek gyanús lett a megkeresés és felhívta a csalás elleni Contact Centerünket, így a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetővé tevő programot töltsenek le az ügyfél eszközére.” – mondta Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági igazgatója. Hozzátette, hogy az OTP MobilBankban már hívás közben is ellenőrizhetjük, hogy valóban a hitelintézet munkatársával beszélünk-e telefonon.
¹A kutatást az Ipsos végezte a Visa megbízásából 2024 szeptemberében Magyarországon, online adatgyűjtési módszerrel, 1014 fős mintán
²MNB pénzforgalmi adatok
The post Így előzheti meg, hogy a csalók rászedjék karácsonykor first appeared on 24.hu.
