A Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói az Antarktika domborzatát rejtő 27 millió köbkilométernyi jégtakarót virtuálisan lerántva olyan térképet készítettek, amelyből feltárulnak a kontinens hegyei, síkságai, völgyei. A Bedmap3 néven közzé tett térkép hat évtized felméréseinek adatait összegezte. Ebből az is kiderült, hogy merrefelé a legvastagabb a jégtakaró.

A korábbi információk alapján az Adélie-föld területén, a az Astrolabe-medence területét gondolták a legvastagabb jegűnek. Az új adatelemzések azonban egy névtelen kanyont adtak meg rekordernek: a Wilkes-föld területén e helyen 4757 méter vastagságú a jég.

A Bedmap3 annak is eszközéül szolgál, hogy jobban megértsük a déli kontinens klímaváltozásra adott reakcióit, mivel így meg lehet vizsgálni az összefüggéseket a kontinens alzata és a jég között. E domborzati térkép szolgál a számítógépes modellek alapjául is, amelyek azt számolják ki, milyen a jég mozgása. Míg a magaslatok lelassítják a jég folyását, addig a sík vagy épp homorú helyszíneken felgyorsulhat.

A Bedmap3 munkálatai ugyan 2001-ben kezdődtek csak el, de minden korábbinál részletesebb képet alkottak a szakemberek a kontinensről. Több mint kétszer annyi (kb. 165 millió) adatpontot használtak, mint a korábbi térképeknél, és ezeket 500 méteres rácssűrűségű hálóra rajzolták fel. A korábbi tudásunkból hiányzó adatok sokaságát gyűjtötték össze az elmúlt években, a Déli-sark, az Antarktiszi-félsziget, a Transzantarktiszi-hegység, vagy épp az Antarktika partvonala kapcsán.

Részletesebbé vált a mély völgyekről és a jég alól kitörni próbáló hegyekről alkotott képünk. A műholdak alaposabban felmérték a jégmezők vastagságát és alakját, valamint a kontinens peremét körbefogó selfjégről is minden korábbinál precízebb adataink születtek. Megismerhettük, hogy hol is támaszkodnak fel az óceánba tartó gleccserek az óceán fenekén.

Néhány pontos adatot is kaptunk:

• Az Antarktika teljes jégborítása összesen 27,17 millió köbkilométer (összevetésül: a Balatonban 1,9 köbkilométer víz van, vagyis több mint 14 milliószor nagyobb vízmennyiség van a déli kontinensre fagyva)
• A jéggel borított területek mérete beleértve a selfjég területeket is 13,63 millió négyzetkilométer (ez nagyobb Európa teljes területénél)
  A jég átlagos vastagsága a selfjéggel együtt 1948 méter, a selfjég nélkül 2148 méter
• Az Antarktika jegének olvadásából 58 méternyi globális tengerszint-emelkedésre számíthatunk

Összességében kiderült, hogy kissé vastagabb a kontinens jégtakarója, mint eddig tudtuk, és igen jelentős mennyiségű jég található a tengerszint alatt elhelyezkedő aljkőzeten. Ez utóbbi helyszínekre a beáramló melegedő tengervíz gyorsabban hat, így nagyobb az olvadásuk kockázata is. Ez azt jelenti, hogy az Antarktika sérülékenyebb, mint amilyennek eddig gondoltuk.

The post Így néz ki az Antarktika meztelenül first appeared on National Geographic.