Adómentesség bevezetésével ösztönözné a kormány, hogy a lakosság a hosszú távú (például nyugdíjcélú) megtakarításainak egy részét inkább lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítsa.

Mi történt? A Gazdasági Kabinet megvizsgálta azt is, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének a függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából – közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium. Rengeteg pánikszerű és életszerűtlen interpretáció látott napvilágot azóta erről az elképzelésről, kezdve a megtakarítások „magánnyugdíjpénztár-szerű” elvonásától az állampapírfedezetű otthonteremtési hitelezés bevezetéséig. A Portfolio értelmezése merőben eltér ezektől, bár az elképzelés kétségtelenül rendkívül ellentmondásos és vitatható.

Miért fontos ez? A még véglegesítés előtt álló döntés háttérbe szorítaná a hosszú távú pénzügyi öngondoskodást a lakáscélú önerő mielőbbi előteremtése és a fogyasztási fordulat felgyorsítása érdekében. Potenciálisan 11 ezer milliárd forintnyi megtakarítást érinthet a változás, ebből a Portfolio becslése szerint évi 100-300 milliárd forintot mozgatna meg egy ilyen vitatható intézkedés. Kérdés, nem lesz-e túl nagy áldozat ez hosszú távon.

Mit akarhat valójában a kormány? A Portfolio által legvalószínűbbnek tartott és piaci vélekedések által is alátámasztott forgatókönyv alapján arról lenne szó, hogy

egyes hosszú távú megtakarítások azonnal, adómentesen és a már igénybe vett adójóváírás elvesztése nélkül felhasználhatók lennének otthonteremtési célra,

teljes mértékben a megtakarítók szuverén döntése alapján, opcionálisan történne ez a felhasználás az otthonteremtéshez szükséges likvid forrás előteremtése érdekében, ahogy a likvidebb megtakarítások (folyószámla, állampapír, nem TBSZ-en lévő befektetési alap, stb.) önerőként való felhasználása esetében ez eddig is így volt,

a már megképzett megtakarításoknak nem a 100%-át lehetne így felvenni otthonteremtési célra, csak egy részét (például 30 vagy 50%-át), így az egyes megtakarítási szerződések az eddigi feltételekkel, csak kisebb felhalmozott összegben, az új befizetésekre igénybe vehető adójóváírás lehetőségével együtt futnának tovább,

az otthonteremtési célt – ami lehet lakásvásárlási vagy házépítési önerő-felhasználás, felújítás, bővítés, meglévő hitel normál vagy előtörlesztése – persze adásvételi szerződéssel, számlákkal, stb. igazolni kellene a megfelelő intézménynél (kormányhivatal, bank, stb.),

a lépésnek nem célja költségvetési kiadások lefaragása, a fiskális egyensúly közvetlen javítása, hiszen az adójóváírást eddig sem a felhalmozott megtakarítási állományra, hanem az új befizetésekre lehetett igénybe venni, amelyekre továbbra is jár az adójóváírás,

a kormány még nem hozott döntést, a jogszabályalkotás akár hosszú hónapokig is eltarthat.

The post Így nyúlna bele a kormány a lakossági megtakarításokba appeared first on Forbes.hu.