Az állam- és jogtudományból is doktorátust szerzett Bajcsy-Zsilinszky Endre frontszolgálatra jelentkezett az első világháborúban, ahol kitüntette magát. Hősiességéért 1925-ben vitézi címet nyert, ennek alkalmából bővítette ki vezetéknevét az édesanyjától származó Bajcsy előtaggal. A háború után a formálódó keresztény-konzervatív rendszer támogatására 1919-ben megalapította a Szózat című lapot, a politikában pedig a Gömbös Gyula által vezetett szélsőjobboldali frakció felé orientálódott – írja a Rubicon.hu.
Fajvédő, antifasiszta
Harminchat évesen, 1922-ben, az Egységes Párt színeiben nemzetgyűlési képviselőnek választották, követte az ellenzékbe vonuló Gömböst, aki 1923-ban megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, vagyis a Fajvédő Pártot: Bajcsy-Zsilinszky az évtized végéig radikális hangnemben – gyakran antiszemita éllel – politizált, és ellenzéki szellemiségben vezette a Vitéz, a Magyarság, majd az Előőrs című lapot is.
Az 1930-as években nézetei fókuszában már a nemzetiszocialista Németország ideológiájának elutasítása állt. 1939-ben, kisgazda színekben lett ismét az országgyűlés tagja, ötéves mandátuma alatt pedig az antifasiszta ellenzék vezéralakjává nőtt: a sajtóban és felszólalásaiban határozottan ellenezte az egyoldalú németbarát politikát, a Duna-völgyi kis népek összefogásának szükségszerűségére igyekezett felhívni képviselőtársai figyelmét. Komoly érdemei voltak a Jugoszláviával kötött örök barátsági egyezmény tető alá hozásában, az 1942 januárjában végrehajtott újvidéki mészárlást követően pedig
Tevékenységének köszönhetően korán a Gestapo figyelmének középpontjába került, így az 1944. március 19-én német megszállás után az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Október 11-én, a kiugrást előkészítő Lakatos-kormány kérésére került szabadlábra, ekkor a korábbinál is bátrabban fogott bele az antifasiszta ellenállás megszervezésébe.
Bátran, keményen
A nyilas hatalomátvétel után a politikus, publicista elvállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökségét, és a fegyveres ellenállás megszervezését, azonban árulás következtében a hungarista Számonkérő Szék november 23-án elfogta: 1944. december 23-án kötél általi halálra ítélték, másnap pedig a sopronkőhidai börtönben fel is akasztották. Kivégzése előtti úrvacsora-vételéről és utolsó óráiról így számolt be Bárdosi Jenő evangélikus börtönlelkész:
„…megjelent az őr, és nagyon tisztelettudóan – tisztelegve – kérte: Képviselő úr, legyen szíves jönni. Képviselő úr felállt. Egy pillanatig szó nélkül álltunk egymás mellett, akkor átölelt, jobbról-balról megcsókolt és azt mondta: az egyik legyen búcsúcsók szeretett egyházam számára, a másik az utolsó pillanatokban velem levő lelkészem számára. Azután ismét megcsókolt jobbról-balról és kissé elfátyolosodott hangon arra kért, hogy ennek emlékét adjam át feleségének, amit én hangtalanul, magam is sírással küzdve ígértem meg neki. Arra kért még, hogy az utolsó órák emlékét mondjam el majd feleségének. Azután elindult. Vele mentem a balján én is. Amikor kiléptünk a zárkából, a kívül álló két őr tisztelgett. Az egyikkel kezet fogott. Lelkére kötötte, hogy legyen jó magyar. Amikor a másikhoz ért – aki vagy falubelije, vagy közeli ismerőse volt – azzal is kezet fogott, akkor ez a magyar katona egyszer csak megcsuklott, ráhajolt a kezére és megcsókolta Bajcsy-Zsilinszky kezét. Lelket megrendítő pillanat volt ez. Zsilinszky ezután szótlanul jött le velem. Az ajtónál – a rendelkezés szerint – én elváltam tőle. Azt láttam még, amint utána néztem, hogy felemelt fővel, bátran, keményen megy őrei között. Én már csak a kivégzés után lettem a kivégzés helyére kirendelve, csupán a Miatyánk elmondására, hogy temetésén ott lehessek, és sírbaszálló porát megáldhassam, ezen kérésemet elutasították”.
Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai karrierje során a szélsőjobboldali radikalizmustól jutott el a nácizmus feltétlen elutasításáig. A németek kiűzése után a politikust – végakaratának megfelelően – választókörzetében, Tarpán helyezték végső nyugalomra.
The post Így ölték meg karácsonykor Bajcsy-Zsilinszky Endrét first appeared on 24.hu.
