A Rice Egyetem szakembereinek új kutatása azt vizsgálta meg, hogy miként is hat a felmelegedés a vizek élővilágára, miféle módon játszódnak le az élőlények számára káros folyamatok. A melegebb környezet azon állatok számára veszélyesebb, amelyek nem tudják a testhőmérsékletüket szabályozni, vagyis az úgynevezett hidegvérűekre.
Ide tartozik a vízibolha (Daphnia pulex), amely sok tóban az ökoszisztémák alapját képezi, rengeteg élőlény számára jelent táplálékot. A hőmérséklet ezen lények életműködését alapvetően befolyásolja és szabályozza számos élettani folyamatukat, így az anyagcserét, szaporodást, mozgást és mindenféle viselkedést.
Az Ecology folyóiratban publikált kutatás során a Volker Rudolf vezette csoport arra jutott, hogy a meleg miatt fokozódó versengés áll a populációk összeomlásának hátterében. „A kutatásunk feltárta azt a fontos, ám hiányzó adatot, aminek segítségével megérthetjük, miként hat a felmelegedés a természetes populációkra” – mondta a kutató. „Miközben az egyes egyedek látszólag remekül érzik magukat a magasabb hőmérsékleten, a populáció egésze viszont szenvedhet, mivel az erőforrásokért zajló közdelem fokozódik.”
Az édesvízi ökoszisztémák alapját jelentő vízibolhák csoportjait különböző akváriumokban nevelték a kutatók, folyamatosan azonos mennyiségű algaporral etették őket. Az egyes tartályokban mind a vízhőmérsékletet, mind a vízibolhák egyedszámát szabályozni tudták, így nyílt lehetőség a hatások felmérésére.
Kiderült, hogy a hőmérséklet emelkedésével együtt az egyedek közti versengés egyre nőtt, gyakorlatilag minden 7 Celsius-fokos melegedés megduplázta a versengést. Ez a legmagasabb vizsgált hőmérsékleten (26 Celsius-fokon) elvezetett a populáció összeomlásához, ez esetben a népesség fele elpusztult.
Míg a mérsékelt melegedés (12-19 Celsius-fokos víz) még serkentette az anyagcserét és a szaporodást, ennél melegebb vízben ezek az előnyök elvesztek, a helyüket a fokozódó versengés vette át, és ez vezetett a hirtelen népességcsökkenéshez. A versengés határt szab mind a szaporodásnak, mind pedig az egyedek túlélésének, még azelőtt, hogy az egyedek számára túl meleggé vált volna a víz. Ez a helyzet ahhoz is elvezethet, hogy egyes vizekben, tavakban teljesen kipusztul a halak és más állatok számára létfontosságú táplálékot jelentő zooplankton.
A kutatók szerint ennek különösen ott nagy az esélye, ahol egyébként erősen változékony a víz hőmérséklete. Ez azt is jelenti, hogy már azt megelőzően is összeomolhat egy-egy csoport népessége, hogy elérte volna a vízhőmérséklet az élőlény számára kritikusan magas értéket. A populációk összeomlása aztán a táplálkozási lánc következő láncszemeire is hat majd, természetesen.
The post Így vezet összeomláshoz a tavak egyre melegedő vize first appeared on National Geographic.
