Az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Queenstown városa és környéke a világ egy különlegesen szép helye. A régió népességszáma szűk három évtized alatt több mint megháromszorozódott, és egyre több tehetős új-zélandi (és ausztrál) polgár szeretne itt megöregedni.

A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.

Az Új-Zéland Déli-szigetén (ez a nagyobbik, Új-Zéland két fő szigete közül – a szerk.) fekvő Queenstown városa és annak egy órán belül beautózható környezete eddigi személyes benyomásaim alapján a világ legszebb helye. Ezt a véleményt a távoli szigetországba eljutó világutazók is egyértelműen osztják, a természeti szépség alapján a világ turizmusának a legfelső polcán helyet foglaló Új-Zéland legjobb helye Queenstown vagy a szomszédos Wanaka.

Az ország ingatlanpiacán, ahol a szépség- és élhetőségversenyben már a kereslet és kínálat törvényei alapján kőkemény pénzekkel zajlik a szavazás, az úgynevezett Southern Lakes vagy másik nevén Queenstown Lakes régió olyan relatív erőt mutat Új-Zéland többi ingatlanpiaci régiójával szemben, amilyet a káprázatos hetes részvényei mutattak 2016 és 2024 között a más amerikai részvényekkel és a világ többi részvénypiacával szemben.

Ennyibe kerül egy átlagos ház

Nézzük is meg erről a helyzetről rögtön az aktuális pillanatképet. Nagy szerencsénkre angolszász ország lévén az új-zélandi statisztikák is az amerikaiakhoz hasonlóan magas szintűek. Ingatlanpiaci szempontból 16 régióra bontható az ötmilliós ország, amelyek közül az elmúlt pár évet nem számítva kiemelkedett az üzleti központot és a lakosság 40 százalékát magába foglaló aucklandi régió. A következő ábrán északról dél felé haladva láthatóak az egyes régiók 2025 januári átlagos házárai (itt hangsúlyos, hogy a nagyobb városok lakásai külön kategóriát képeznek, ezer új-zélandi dollárban 1NZD=213HUF, forrás: QV, New Zealand):

Itt már látható is az, hogy

a 914 ezer új-zélandi dolláros (kb. 195 millió forintos) átlagos házárat mindössze három régióban haladja meg a helyi ár.

Az egyik a már említett Auckland, a másik a tőle két és fél órás autóútra fekvő, csodaszép és nagyon hosszú tengerparttal bíró Tauranga. A harmadik pedig vizsgálatunk legfőbb tárgya, az évről évre az ország többi részétől egyre jobban elszakadó, a globális ingatlanpiaci csúcskategóriába tartozó Queenstown környéki tóvidék.

A hasonló jellegű helyek árazása még öt évvel ezelőtt, a covid alatt kezdett elszakadni a térségek többi részétől, nem volt ez másképpen Új-Zélandon sem. Erre az elmúlt öt évre esett az időszak, amikor a déli tóvidék régiója átvette az ingatlanpiaci árazás dobogójának a legfelső fokát az aucklandi régiótól.

Sőt nemcsak a nagyvárosi régiótól, hanem az annál drágább, szűken csak az Auckland városát mérő szegmenstől is. A következő ábrán negyedévente (mindig az adott időszak első hónapját nézve) láthatóak Auckland városának (szürke vonal) és a Queenstown Lakes régiónak (narancssárga vonal) az átlagos házárai 2020 Q1 és 2025 Q1 között (ezer új-zélandi dollárban, forrás: QV, New Zealand):

2022 elején fordult a kocka

A megelőző időszakban még az ausztrálnál is nagyobbat száguldó új-zélandi ingatlanpiacon 2022 januárjában volt egy komoly fordulat. Az új-zélandi kormányok azóta is elkötelezetten próbálják lenyomni a lakóingatlanok árát, ezt tartva az egyetlen megoldásnak a több régióban teljesen elszabadult helyi lakhatási válsággal szemben. Az országos átlagot tekintve a 2022 januári 1 063 765 új-zélandi dolláros házár három év alatt 2025 januárjára 913 567 új-zélandi dollárra csökkent, ami 14,1 százalékos országos árcsökkenés. Az addig jóval az átlag felett száguldó Auckland városának átlagos házára 19 százalékkal zuhant. A Queenstown Lakes régióban viszont mindeközben 14,2 százalékos további áremelkedés következett be.

Míg három évvel ezelőtt egy tóvidéken lévő átlagos ház ára a 92 százaléka volt egy aucklandi átlagos ház árának, addig napjainkra már a 130 százaléka.

Queenstown és környéke egy olyan tóvidék, ahol a tavak 300 méter körüli tengerszint feletti magasságban terülnek el, és 1500-3000 méter közötti magasságú hegyek veszik körül őket. A Gyűrűk Ura filmek rajongói jól ismerhetnek innen bizonyos helyeket, sok-sok forgatási helyszín volt a környéken. Annak ellenére, hogy rengeteg a hegy ezen a tóvidéken, bőven akad óriási síkvidéki tér is. Miként az egész új-zélandi Déli-szigeten a maga 150 ezer négyzetkilométerével (a világ 12. legnagyobb szigete ez), ahol 1 millió 260 ezer fő él. A népsűrűség kevesebb mint a tizede a magyarnak.

Queenstown tóvidéke 20-30 évvel ezelőtt tényleg egy olyan helye volt a világnak, ahol a madár se járt. Még a 2004-es esztendőben is csak 26 ezer külföldről (ez praktikusan csak Ausztráliát jelenti az esetünkben) érkező utasa volt a helyi reptérnek, szemben a 2024-es 919 ezerrel. A tóvidék lakossága még mindig csak 52 400, de 1996-ban még csak 14 800 fő volt.

Korábban üdülőhely, ma mindenki ide jönne

Folyamatos és megállíthatatlan az ezen a korábbi kvázi tisztán üdülőhelyen lakni és életmódszerűen élni kívánók beáramlása erre a vidékre. Az emberek főleg a nagyobb új-zélandi városokból érkeznek, de emellett az ausztrál keleti partvidék összesen 13 millió lakossal bíró három nagyvárosa (Sydney, Melbourne és Brisbane) is ludas a tóvidék „népességrobbanásában”. Ebből a három ausztrál városból jelenleg már napi 10-13 repülőjárat indul direkt módon Queenstownba.

Az építési telkeket pedig szűken mérik, jelentékeny részben a NIMBY (not in my backyard) hatás miatt, ami a már ott lakók lobbierejének eklatáns bizonyítéka, és ezzel Queenstown és környéke nincs egyedül Ausztráliában és Új-Zélandon.

Emiatt nem marad más lehetősége az ide vágyóknak, mint egyre magasabb árakon megvásárolni az ingatlanokat.

A helyi önkormányzat nemrég mérte fel a helyi ingatlanpiac összesített értékét, ami 74,5 milliárd új-zélandi dollárra rúgott. Ebből 44,7 milliárd új-zélandi dollárra becsülték a telekár hányadot. Ami szürreálisan hangzó, kerek 60 százaléka a teljes ingatlanértéknek. Ez azt jelenti, hogy az idén januárban átlagosan 1826 ezer helyi dollárért értékesített ingatlan értéke a következőképpen oszlott meg: 156 millió forintot ér maga a ház, a felépítmény, és 233 millió forint a jellemzően 800-1000 négyzetméteres telek értéke.

Ez egyébként teljesen összhangban van azzal, hogy az új-zélandiak átlagosan 158 négyzetméteres, jellemzően könnyűszerkezetes házakban élnek, amelyeknek négyzetméterenkénti építési költsége jelenleg 850 ezer és 1 millió 150 ezer forint között van.

A frissen felparcellázott építési telkeket nézve pedig szintén igaz a 200-250 millió forintos ár egy 800-1000 négyzetméteres helyért. Februárban a helyszínen sétálgatva teljesen ledöbbentett ez az árazás, másrészt az az építési bumm, ami Queenstown és Wanaka körül zajlik.

És ez a 300 ezer forintos építési telek négyzetméterár nemhogy nem a tópartra vonatkozik, de még a tóra sem néz. Valahol 5-10 kilométerre van a centrumtól panoráma nélkül. A legfelkapottabb helyeken, mint amilyen például Arrowtown, ami egy fantasztikus környezetben lévő golfpálya mellett terül el, dupla-tripla árak is simán repkednek.

Mit szólnának ehhez az 1800-as évek közepének aranyásói, akik először jelentek meg ezen a vidéken?

Ami még a jelenlegi szituációnál is döbbenetesebb, hogy az egész áremelkedési folyamatnak nem látni még a végét. Ennek csak a kisebb oka az, hogy ez egy kiváló üdülő és nyaralóhely, ahol a turizmus az adrenalinsportoktól a téli síelésen át a parádés borászatokig nagyon jó feltöltődési lehetőségeket kínál. Az aktív üzleti életnek nem ez a jó helyszíne, viszont megöregedni talán a legjobb helyszín egész Ausztráliában és Új-Zélandon. A megöregedés és a nyugdíjas évek várható hossza pedig egyre nő a világban, ami azt jelenti, hogy ha egy tehetős idős pár az adott ország legjobb üdülőhelyére szeretne költözni 55-60 évesen, akkor még számolhat 25-30 ott megélt esztendővel.

Az öregedés pedig az új-zélandi társadalmat is egyre jobban érinti, annak ellenére, hogy komoly kvalifikált bevándorlás zajlott az elmúlt évtizedekben. Az 1996-os 32 éves medián életkor napjainkra 38 évre nőtt.

A legszebb új-zélandi tóvidék kicsi ingatlanpiac. A nagyvárosi piacok (Auckland, Wellington, Christchurch, de ide lehet venni Sydney, Melbourne és Brisbane hármasát is) pedig hatalmasak hozzá képest. A tóvidék szűkös kínálata nem tudja kielégíteni a nagyvárosokból ideköltözni vágyók magas keresletét, így a közgazdaságtan törvényei szerint marad a folyamatos áremelkedés, mint kiegyenlítő mechanizmus.

A tóvidéken az elképesztő adottságú természeti környezet mellett

parádés minden infrastruktúra, legyen szó a sportolási lehetőségekről, az éttermekről, a kávézókról, az egészségügyi szolgáltatásokról, tehát a nagyvárosból ideköltözők semmiben sem szenvednek hiányt.

Cserébe nincs tömeg, karnyújtásnyira van a természet, a tó is kínál lehetőségeket évszakról évszakra és mindemellett hihetetlen a nyugalom. Ez áramoltatja folyamatosan az idősödő és tehetős nagyvárosi lakosságot erre a meseszép helyre mindaddig, amíg majd teljesen kiáraznak szinte mindenki mást a helyszínről. A globálisan a fejlett világot jellemző „nagy megöregedés” folyamatának a természetes része ez: jobb egy tökéletesen kiépített üdülőhelyen eltölteni az utolsó 25-30 évet.

Miután eljutottam erre a pontjára az írásnak, tettem egy nagy sétát a Balaton-parton. És miközben sétáltam, ráébredtem arra, hogy ezt az írást ugyanígy megírhattam volna Balatonfüredről is, összehasonlítva hazánk legforróbb ingatlanpiacát a menő budai helyekkel és az ország többi részével. Csak valahogy a Föld másik felén a nagy nyugalomban könnyebb az imént leírt felismerésekre jutni.

The post Íme, a méregdrága tóparti csoda, ahol a Gyűrűk ura kulisszái között vesznek ingatlant a tehetősek appeared first on Forbes.hu.