Meglepő fordulatot vett az utóbbi napokban a szlovák nyelvtörvény-tervezet sorsa. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutazott Pozsonyba, de ott nem „régi barátjával”, Andrej Dankóval, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezérével tárgyalt, bár az SNS által irányított kulturális tárca állt elő néhány héttel ezelőtt azzal, hogy szigorítsák a nyelvtörvényt.
Szijjártó a parlament elnöki funkciójával ideiglenesen megbízott Peter Zigával találkozott. A Szlovákiában mérsékelt baloldalinak tartott, Hlas-párti házelnökre hivatkozva aztán a magyar külügyminiszter azt mondta, hogy „egy esetleges új nyelvjogi törvény semmilyen módon nem fogja korlátozni az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát”. A két politikus bizonygatta, hogy a nemzetiségek „életminőségét” nem fogja rontani a törvénytervezet.
A szlovákiai lap, a Napunk pár napja megszerezte a Martina Simkovicova kulturális miniszter vezette tárca törvényjavaslatát. Eszerint a javaslat olyan intézkedéseket irányozna elő, hogy a földrajzi neveknél a szlovák változat mindig az első helyen szerepeljen, a magyar iskolákban pedig már nem lenne kötelező kétnyelvűen vezetni a dokumentációt. A köztéri feliratokon és a reklámokban (így akár a magyar politikusok plakátjain is) nagyobb betűkkel kellene a szlovák verziót feltüntetni. S ez még nem minden:
A törvény megsértéséért bírságolna a minisztérium, a büntetési tételek pedig szigorodnának.
A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos a napokban a megkapta a tervezetet, arról pontról pontra tárgyalt a minisztériumban, Simkovicovával is (a politikus botrányos döntéseiről itt írtunk). Az általa látott változatról annyit árult el: „a tartalma sokban hasonlított a sajtóban megjelent tervre”, de „ez egy újabb verzió volt”. Horony elárulta: a minisztérium legkésőbb január végéig szeretné a kormány elé terjeszteni a törvénytervezet szövegét.
A kormánybiztos szerint a tárca képviselői jelezték: minden dokumentum csak munkaterv. „Abban maradtunk, addig nem kommunikáljuk nyilvánosan a konkrétumokat, amíg az egyeztetés le nem zárul, de nyilván kisebbségi szempontból értékeltem a módosításokat” – jegyezte meg Horony, aki „tolmácsolta” a tárca képviselőinek azokat az aggályokat, amik a sajtóban is megjelentek. Horony arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvtörvényben szabályozott szankciók kibővítése és a bírságok összegének emelése szembemenne Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Az egyes javaslatok kapcsán több észrevételt, kifogást is megfogalmaztam.
Úgy tűnt, nyitottak egy kompromisszumos megoldásra, így abban egyeztünk meg, hogy jövő hét szerdáig írásban összegezzük az észrevételeinket” – mondta a kormánybiztos.
Omar Marques / Anadolu Agency / Getty Images Andrej Danko
A szlovák nacionalisták a legtöbb elemző szerint nem véletlenül álltak elő a nyelvtörvény szigorításának ötletével, ami egyfajta elterelő hadművelet lehet a rendkívül népszerűtlen kormányzati gazdasági megszorítások – például az áfaemelés – közepette. A kormány népszerűsége csökken, s a vezető kormánypárt, Robert Fico miniszterelnök Smer nevű tömörülése most 21,9 százalékon – második helyen – áll, a harmadik Hlas pedig csak 12,8 százalékot kapna, ha most rendeznének választást az Új Szó szerint.
A legkisebb koalíciós párt, az SNS pedig be sem kerülne a jelenlegi helyzetben a Nemzeti Tanácsba. Sőt, immár az egész kormánykoalíciónak problémákat okoz a törvények elfogadása, mert Dankóék frakciójából kilépett három képviselő. Így a koalíció fenntartásához be kellett hívni a fontos parlamenti szavazásokra a súlyos betegséggel küzdő Ján Blchácot, a Hlas képviselőjét is.
A Smert a közvélemény-kutatások szerint megelőzi a liberális-környezetvédő irányvonalat képviselő, ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS), amely jelenleg 22,6 százalékos népszerűséget élvez a választók körében. A párthoz a napokban csatlakozott Ivan Korcok volt külügyminiszter, aki a legutóbbi elnökválasztáson ugyan második helyre szorult a kormánykoalíció által támogatott Hlas-jelölt, Peter Pellegrini mögött, de így is 1,2 millió szavazatot kapott.
A lépést a legnagyobb szlovák lap, a SME szerint az magyarázza, hogy a PS a középutas Demokrata Párt és a liberális SaS (Szabadság és Szolidaritás) választói bázisát igyekszik gyengíteni az ellenzéki oldalon. A párt elnöke, Michal Simecka is arról beszélt, hogy növekedni szeretnének, és tevékenységüket egész Szlovákia területére ki akarják terjeszteni, miközben nyitnának a konzervatívabb gondolkodású és a kisebb településen élő emberek felé. A PS ugyanis a legutóbbi válaszáson bár az ország nyugati területein és a két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán jó eredményt ér el, az ország keleti felén viszont kikapott a Fico-féle Smertől.
A népszerű politikusok közül nem Korcok az első, aki csatlakozik a PS-hez. Ódor Lajos volt miniszterelnök – az első magyar származású szlovák kormányfő – is így tett. A júniusi európai parlamenti választáson a legtöbb preferenciális szavazatot ő kapta az egyéni jelöltek közül a Progresszív Szlovákia színeiben.
Az Új Szó is megemlíti, hogy a PS-nek Ódor után Korcokkal
újabb, korábban kimondottan népszerűnek és fontosnak számító politikai személyiséget sikerül integrálnia a pártba.
Ám a pozsonyi lap megjegyzi: „Kérdéses, hogy a lépés miként hat ki a többi ellenzéki párt támogatottságára, hiszen a PS-t gyakran vádolják meg azzal, hogy kannibalizálja a többi kis pártot.”
A pártok „tömbösödését” jelzi az is, hogy „DS-ODS” néven egyesült a Demokrata Párt (DS) a polgári demokratákkal az elmúlt napokban. A DS-ODS is „az ország valamennyi régiójában élők problémáira” akar megoldást találni, vagyis ez a párt is országos terjeszkedésbe kezdene – írja a Ma7.sk.
A pártok „tömbösödése” Robert Ficónak sincs ellenére.
Daniel Kalker / dpa Picture-Alliance / AFP A szlovák parlament épülete, a Nemzeti Tanács székhelye Pozsonyban.
Szerinte nem lenne probléma, ha a jelenleginél kevesebb párt működne az országban.
A Hlas alapítója, Peter Pellegrini köztársasági elnök viszont nem lelkesedik Fico ötletéért. „Azt javasolnám a miniszterelnöknek, hogy ismét jobban összpontosítsa figyelmét a valódi problémák megoldására, amelyekkel Szlovákia és Európa is szembesül” – közölte az államfő. Elképzelhető az is, hogy a 7 százalékos parlamenti bejutási küszöböt nem hagyná jóvá az Alkotmánybíróság.
The post Inog Fico koalíciója, Szijjártó nacionalista barátai a magyarkártyát játszanák ki first appeared on 24.hu.
